Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. október 3. hétfő (171. szám) - Napirend utáni felszólaló: - ELNÖK: - SCHMUCK ERZSÉBET (LMP):
659 szemben ez a he lyzet is bizonyítéka annak, hogy az ellenzék politikai stratégiája és hozzáállása e tekintetben eredményes volt, és éppen ezért döntöttek helyesen az emberek a távolmaradással. Végezetül pedig néhány kivizsgálásra váró kormányzati magatartásra szeretném fe lhívni a figyelmet. Hazugság, gyűlöletkeltés és megfélemlítés jellemezte önöket, amikor a Magyar Televízió mindent alulmúlóan nyilvánított véleményt. Gyűlöletről szólt, amely sok városban megjelent, és tisztességtelenség, amikor önkormányzati és kormányzat i tisztségviselőket biztattak kampányolásra. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Dr. Józsa István tapsolva: Így van!) ELNÖK : Köszönöm szépen. Napirend utáni felszólalásra jelentkezett: „Hány fát akarnak még kivágni a 2018as választásokig?” címmel Schmuck Erzs ébet képviselő asszony, az LMP frakcióvezetője. Parancsoljon, frakcióvezető asszony! SCHMUCK ERZSÉBET ( LMP ): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Több mint ötszáz egészséges fát vágott ki az Orbánkormány Budapest területéről az elmúlt háromnégy évben , és a 2018as választásig még egy egész erdőnyi, 3 ezer fa pusztítása várható, ha az esztelen kormányzati tervek megvalósulnak. Az egész Európában példa nélküli fairtásnak észszerű magyarázata nincs, oka viszont van: a jelenlegi hatalom a fővárosban és az ország más városaiban is építési telekként tekint a zöldterületekre, a beruházásokat hátráltató mellékkörülménynek nézi a fákat, és nem hajlandó tudomásul venni, hogy az egészséges környezethez való jog olyan alkotmányos alapérték, amelyet semmilyen polit ikai irányzat nem kérdőjelezhet meg. Amikor a fákról beszélünk, mindig az emberre is gondolunk: a városlakókra és arra a rengeteg ökológiai szolgáltatásra, amelyet a városban a fák nyújtanak. Radó Dezső - talán nagyon kevesen ismerik , a magyar zöldmozgal om egyik legendás figurája és a Fővárosi Kertészeti Vállalat egykori igazgatója, fogalmazta meg azt az összefüggést, hogy „A ház csak fával együtt kelti az emberi lakóhely benyomását.” A fák széndioxidot kötnek meg, oxigént bocsátanak ki. Egy 80 éves lombo s fa képes egy felnőtt ember teljes oxigénszükségletét fedezni. A fák párásítják a levegőt, pormentesítik, valamint a párologtatás és az árnyék együttes hatásával hűsítik a levegőt akár 67 fokkal a környezethez képest. Lefogják a zajt, a lombkorona vissza veri a hanghullámok egy részét, csökkentve a zajártalmat. Ha ezt a sok jótéteményt mind számszerűsítenénk, kiderülne, hogy minden egyes élő városi fa milliós értéket képvisel, és nem is csak elméletben. Fás utcában, fákkal borított parkok közelében nem vél etlenül drágábbak a lakások, hanem azért, mert az ember fás környezetben érzi jól magát. Ezt minden józan ember tudja, egyedül a kormány képviselői tesznek úgy, mintha még nem hallottak volna róla. Az elmúlt években a Kossuth térről több mint 200 fát vágta k ki indokolatlanul és értelmetlenül. A József nádor tér összes fáját elpusztították egy magánberuházásban épülő parkológarázs kedvéért. A Dagály strand területéről eddig száz egészséges fát tüntettek el. Az Orczyparkban 140 fa esett áldozatul az eddigi t énykedésüknek. Ezek a barbár növényirtások már megvalósultak, de a kormányzati tervek még ijesztőbbek. A Rómaipart területén 1500, a Városligetben 600800, az Orczyparkban további 130, az Etele úton 175, a Gül baba türbéjénél 50, a Nagymező utcában 34 fá val akarnak végezni a közeljövőben. Az indokok a legtöbbször nevetségesek. A Kossuth téren például a fák betegségére hivatkozva vágták ki tökéletes egészségi állapotban lévő fák tucatjait, miközben az a néhány hársfa, amit meghagytak a Kossuth szobornál, m ert nem zavarta a kilátást, alig vegetál. A Gül baba türbéjénél pedig arra hivatkozva akarnak famészárlást rendezni, hogy az ott lévő nyírfák nem illenek a majdani török kert mediterrán hangulatába. Ilyen indoklást azonban a közterületi növények kezeléséve l foglalkozó legmagasabb rendű jogszabály, a vonatkozó rendelet ugyanúgy nem ismer, mint ahogyan városi környezetben a nem őshonos fák kivágásához sem megfelelő jogalap az a tény, hogy esetleg invazív növényekről van szó.
