Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. szeptember 27. kedd (170. szám) - A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény és ehhez kapcsolódóan más törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vita - ELNÖK: - DR. STAUDT GÁBOR, a Jobbik képviselőcsoportjának részéről:
571 De visszatérve a fő problémánkra, a kompenzációra, ami a zsúfolts ág, főleg a börtönviszonyok zsúfoltsága esetén jár, a dilemmánk az, államtitkár úr, hogy ezáltal… - mert én érzem az irányt, hogy ha ezt bevezetjük, akkor talán egy kicsit szabadulhatunk Strasbourgnak a súlyos öleléséből, és talán az ügyek tömegesen nem fo gnak ott kikötni, én attól tartok egyébként, hogy ki fognak, hiszen ezek a jogszabályok, amiket most meghozunk, alapvetően belső jogszabályokként kötik a magyar hatóságokat. De hiába várjuk el azt, és meg is fogalmazza maga a törvényjavaslat, hogy ezek utá n egyéb kártalanítási igénynek az érvényesítésére, illetve sérelemdíjra nincs lehetőség, hogyha valaki megkapta ezt az új kártalanítási formát, amit önök most bevezetnek, aminek az a feltétele, hogy a panaszjogot kimerítse a fogvatartott, amely esetben van egy ilyen előzetes szűrő, tehát hogyha át tudják helyezni egy kevésbé zsúfolt helyre, akár börtönön belül, akár más börtönbe, akkor ez megtörténik, ha nem tudják, akkor meg jár neki ez a kártalanítás, és úgy, hogy ezáltal leírnak egy feltételrendszert, cs ak én, ahogy mondtam, nem látom annak a kifutását, hogy ezután, ha ugyanilyen indokkal vagy kibővítve, vagy olyan indokokkal, amelyek nem szerepelnek, Strasbourghoz fordulnak ezek az emberek, akkor ugyanúgy, vagy akár ezt meghaladó mértékben sajnos meg fog ják nekik ítélni az egyéb kártérítési, kártalanítási összegeket. Tehát tulajdonképpen a belső jogszabályok húztak egy korlátot, de ez csak a magyar államot fogja kötelezni, mert a magyar állam ezekben az esetekben, hogyha a bvbíró megítéli, akkor fizetni fog napi 12001600 forint közötti összeget. Úgy gondolom, hogy ezt kvázi automatizmusként vagy majdnem automatizmusként előírni egy elég érdekes feltevés. Nem hiszem, hogy ez Strasbourgot meg fogja győzni, hogy észszerű összeg - ezt is önök írják. Ettől fü ggetlenül viszont nagyon sokan fognak élni ezzel a lehetőséggel, hogy a magyar állam kvázi megnyitja a zsebét. Ami a kormányzat szempontjából ennél fontosabb, hogy a közvélemény felől azért egy felháborodás is várható, hogy ilyen könnyen osztogatják a pénz t, ahelyett, hogy addig, ameddig a börtönépítések megtörténnek, és Strasbourg nem ítél meg ilyen kártérítéseket, addig a belső jog alapján ne kötelezné magát az állam. (18.40) Ráadásul, ami engem kifejezetten felháborít, az az a passzus, ami kimondja azt, hogy a kártalanítással szemben milyen kielégítési igényekkel lehet élni. A gyermektartásdíj rendben van, ezzel nem is vitatkozom. Illetve még az is, hogy ha az adott bűncselekménnyel okozott kárt nem térítette meg, és erről van ítélet, akkor ezt is le lehe t vonni belőle - ez is természetes , viszont egyéb igényeket nem. Itt is egy nemzetközi példát hoznak arra, hogy a bíróság nagykamarája szerint, tehát nemzetközi példa van rá, sem beszámítással, sem követelés kielégítésével nem lehet az elítélttől, ha meg is ítélnek neki a börtön túlzsúfoltsága miatt egy összeget, abból levonni. Tehát sem az állam nem vonhat le a bűnügyi költségekre, amit az elítéltnek meg kellene fizetnie, de mondjuk, nem volt vagyona, nem volt behajtható vagyona, és nem lehetett mit tenn i, nos, ha ennek ellenére megítélnek neki egy összeget, mondjuk, a zsúfoltság miatt, abból az állam nemhogy azt nem vonhatja le, amivel neki tartozik az elítélt, hanem egyébként más megítélt polgári jogi igényeket sem lehet ebből behajtani, csak az adott b űncselekmény sértettje számára - ez egy szűk kivétel. Vagyis tulajdonképpen a börtönben ülő és ezáltal a zsúfoltság miatt az államtól kártérítést kapó elítélt jobb helyzetbe kerül, mint egy jogkövető állampolgár, hiszen a fizetéséből vagy egyéb juttatásaib ól végrehajtás útján bármilyen igény letiltható, levonható, ebben az esetben viszont az elítéltektől ezt nem lehet megtenni. Ez megint Strasbourg gyakorlatára hivatkozással, számomra teljes mértékben elfogadhatatlan, vérforraló. Nyilván erre egy ítélet van . Nem tudom, emiatt Strasbourg hogy tudta volna Magyarországot egy újabb eljárás alá vonni, hiszen ha a jogszabályok külön nem emelnék bele ezt a szűkítő passzust, szerintem ezek nehezen lennének kikezdhetőek, de politikailag is fel kellene vállalni ezt a harcot, mert egy elítélt, fogva tartott bűnöző ne járjon már jobban, vagy ne járjon neki több jogosultság, mint a jogkövető állampolgároknak. Tehát ezt semmiképpen nem tudjuk elfogadni. Ráadásul az új Be. kapcsán, már a társadalmi vitában is megfogalmaztuk ezt, és meg fogjuk a parlament előtt is, hogy azt szeretnénk, hogy a sértettek kártérítését oldjuk meg valamilyen
