Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. szeptember 27. kedd (170. szám) - A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény és ehhez kapcsolódóan más törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vita - ELNÖK: - DR. STAUDT GÁBOR, a Jobbik képviselőcsoportjának részéről:
569 jelzésértéke van, hogy a kormány végre beismeri és hajlandó lépéseket tenni a tömeges jogsértések kezelése érdekében. Végezetül a törvényjavaslat 24. §ában található furcsa rendelkezésre és az abból leszűrhető következtetésekre szere tném felhívni képviselőtársaim figyelmét. A 24. § a kiutasítások végrehajtásával kapcsolatosan tartalmaz módosítást. A hatályos szabályok szerint, ha az elítélt ismeretlen helyen tartózkodik, akkor az eljárásokat fel kell függeszteni. Kiutasítás végrehajtá sa esetében azonban a kormány el akar térni ettől a szabálytól. Azaz a kiutasítás végrehajtásának előkészítését szolgáló eljárás az elítélt távollétében is lefolytatható lenne, ami elég furcsa, mert azt gondolhatnánk, hogy a kiutasított személyek a hatóság ok látókörében vannak egészen a kiutasítás végrehajtásáig. Azonban az Igazságügyi Minisztérium beismeri, hogy ez nincs így. A törvényjavaslat indoklásában a következőket olvashatjuk: „A gyakorlati tapasztalatok alapján számolni kell azzal, hogy azon elítél tek egy része, akiknek kiutasításáról a bíróság ítéletben határozott, a kijelölt tartózkodási helyükről ismeretlen helyre távoztak.” Ez egy beismerő vallomás, tisztelt képviselőtársaim. Ha kicsit áttanulmányozzuk az idegenrendészeti statisztikákat, kiderül , hogy az Igazságügyi Minisztérium az egyik legsúlyosabb problémára hívta fel a figyelmet. Ugyanis a magyar hatóságok a gyakorlatban képtelenek érvényt szerezni a kiutasításról szóló döntéseknek, Magyarország képtelen együttműködésre bírni a származási és tranzitországokat. Ennek szemléltetésére csak egy adatot szeretnék figyelmükbe ajánlani: 2015. szeptember 15e és 2016. május 31e között a bíróság összesen 2715 fő esetében kereste meg az idegenrendészeti hatóságot a határzár tiltott átlépése miatt kiszab ott kiutasítás végrehajtása érdekében. (18.30) Azonban ugyanezen időszakban az idegenrendészeti hatóság mindössze 56 fő kitoloncolását hajtotta végre, azaz ha csak a bíróság által elrendelt kiutasításokat vesszük alapul, akkor is csak a kiutasítások 2 száz aléka esetében hajtottak végre ténylegesen kitoloncolást. A maradék 98 százalék esetében a kiutasított személyeket nem tudják hova kitoloncolni, és hat hónap elteltével az idegenrendészeti őrizetet is meg kell szüntetni. A kiutasított személyekről egy idő után semmilyen információjuk nincs a hatóságoknak. A kiutasított és a hatóságok látóköréből kikerült menedékkérők többsége még ma is Európában van, köztük tehát azok a menekültek is, akiket azért ítéltek el, mert átvágták a magyar határon, a magyarszerb h atáron a határkerítést. Mindebből megállapítható tehát, hogy a kormány által jogi határzárnak nevezett szabályozás teljesen hatástalan, ennek kudarca pedig e törvényjavaslat 24. §ában is tetten érhető. Köszönöm. (Taps az MSZP soraiban. - Sallai R. Benedek tapsol.) ELNÖK : Köszönöm szépen. Staudt Gábor képviselő úr következik, a Jobbik képviselőcsoportjának vezérszónoka. Tessék! DR. STAUDT GÁBOR, a Jobbik képviselőcsoportjának részéről : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Az előttünk lévő javaslat több szempontból érdekes, vannak benne pozitív és negatív részek; jómagam egyébként egykét elég erősen kritizálható részt fogok legfőképpen kiemelni, de természetesen meg fogom említeni azokat a passzusokat is, amelyek előremutatóak, noha hozzá kell tennem, ho gy ezek részkérdéseket taglalnak. Továbbmenve és áttérve a kritizálandó passzusokra, értem én, hogy a strasbourgi bíróság sokszor olyan döntéseket hozott, amelyek komoly konzekvenciával, fizetési konzekvenciával bírnak, és kötelezik a magyar kormányt, hogy ezeket fizesse ki; azt is értem, hogy sok esetben nem érezzük és a magyar lakosság sem érzi indokoltnak és megfelelő módon alátámasztottnak ezeket a döntéseket, itt gondolunk ugyebár - ki fogok rá térni - a különböző börtönviszonyok miatt kiszabott ítélet ekre, szóval, a magyar lakosság sem érzi úgy, hogy ezek jogosak lennének, vagy ily mértékben lennének jogosak; és azt is láthatjuk, hogy ügyvédi irodák az elítélteknek szinte már a noszogatásával arra buzdítják őket, hogy tömegesen adják be ezeket az ügyek et, hiszen akármi történik, ezeket meg
