Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. szeptember 27. kedd (170. szám) - A Habsburg Ottó Alapítványról, valamint az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2006. évi LXV. törvény, valamint a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljá... - ELNÖK: - IKOTITY ISTVÁN, az LMP képviselőcsoportja részéről:
559 hogy egy szabad és demokratikus Magyarország minél előbb teljes jogú tagja legyen az Európai Közösségünknek.” Így is tett, támogatta Magyarország, Szlovénia és Horvátország uniós tagságát. Törökország csatlakozásáról viszon t elutasítóan nyilatkozott. Ismét egy idézet következik: „Elsősorban Horvátországot említeném meg. Ők tulajdonképpen honfitársaink. Olyanok, akiknek történelme összefügg a magyar történelemmel. Ha az ember ma Horvátországba látogat, a legtöbb templomban cs ak magyar szentek vannak. Szlovéniában csak osztrák szenteket találni. Voltak nehézségek a két ország kapcsolatában, de ez a jó házasságban is előfordul. A törökök más probléma. Ők önmagukban is nagyhatalom. Törökországnak más feladata van. Nem akarom azt, hogy Törökország, mint Írország vagy Portugália, belépjen az EUba. (17.40) Itt, Németországban a CDU álláspontja is az, hogy Törökországgal egy külön kapcsolatot kell létesíteni.” Noha Habsburg Ottót édesanyja gyerekként azért taníttatta nyelvekre, hogy később, uralkodása során hasznát vegye, nagy nyelvtudását azonban politikusként kamatoztathatta. A francia és a német mellett a magyart nevezte még egyik anyanyelvének. Több nyelven írt könyveket történelmi, politikai, társadalompolitikai témában. Antikomm unista és antifasiszta volt. Népes családja volt, hét gyermeket nevelt fel. A rendszerváltás környékén Magyarországon nagy lelkesedéssel fogadták őt. Néhányan ugyan aggodalmaskodtak, mert a királyság visszatértének rémképét látták benne, de a valós okok a korábbi elhallgatás, a kommunizmus évei alatt a történelmi múlthoz, a császársághoz való ellenséges hozzáállás volt, és nem utolsósorban egy igazán európai, magyarul szépen beszélő ember intelligens szavai voltak. Habsburg Ottó 60 magyarországi települé snek a díszpolgára volt. Emlékét eddig is sokan őrizték. Jöjjön létre Habsburg Ottó Alapítvány is, amely kizárólag erre a feladatra koncentrálhat! De álljunk meg egy pillanatra! Miért a kormány hozza létre, módosítva ezzel az államháztartási törvényt, a ci vil szervezetek bírósági nyilvántartásáról szóló törvényt és egyéb jogszabályokat is? Csak nem arról van szó, hogy Habsburg Ottó valóban fontos és nemes ügyét kihasználva akarnak alapítványlétrehozási jogot adni a kormánynak, amellyel később vissza is élh et? Kezdjük ott, hogy miért nem hozhat létre a jelenlegi kormány alapítványt, és mindez miért jó. 2006 óta nem lehet ugyanis új közalapítványt létrehozni. Ez a speciális forma olyan alapítványt takar, amit az Országgyűlés, a kormány, valamint a helyi önkor mányzat képviselőtestülete közfeladat ellátásának folyamatos biztosítása céljából hozhatott létre. Ez a szervezeti forma azonban egyértelmű zsákutcának bizonyult az állami, önkormányzati feladatok ellátásában. A közalapítvány megszüntetése, egészen pontosa n az újak létrehozásának a kizárása, a régiek megtizedelése és a szabályok szigorítása azért volt indokolt, mert a közalapítvány intézménye a közpénzek elfolyatásának egyik fő csatornájává vált. A közalapítványok túlnyomó része ugyanis csak nevében volt al apítvány. Nem a részére elkülönített célvagyonból működött, hanem minden évben rendszeres költségvetési támogatást kapott - mint ahogy gondoljuk, most ezek után majd a Habsburg Ottó Alapítvány is , és ezt nehezen áttekintően, korlátozott ellenőrzés mellet t újraoszthatta. Valójában azért jöttek létre, hogy az alapítóval érdekazonosságban élvezzék az alapítványi formával járó előnyöket, például az alapítótól való vagyoni elkülönültséget. Ez azonban éppen hogy teljesen elzárta az államot attól, hogy bármi bef olyása legyen az adott célra elkülönített pénzre, ami rendszerszinten a demokratikus kontroll szempontjából teljesen elfogadhatatlan. Gyönyörű példája volt a jogintézmény visszaélésszerű alkalmazásának, hogy amikor a 2002es kormányváltás előtt az akkori é s a jelenlegi kormánypárt veszélyben érezte a Terror Házát, akkor a fenntartó hirtelen egy debreceni, megyei jogú város által alapított közalapítvány lett, ami rögtön duplán védte az államtól az intézményt. Ez a fajta pénzügyi függetlenség közpénz esetén v állalhatatlan. Így az LMP elvi síkon egyetért a 2006 óta érvényesülő közalapítványi tisztogatással.
