Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. szeptember 27. kedd (170. szám) - A Habsburg Ottó Alapítványról, valamint az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2006. évi LXV. törvény, valamint a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljá... - HERINGES ANITA, az MSZP képviselőcsoportja részéről: - ELNÖK: - SZÁVAY ISTVÁN, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
557 nehézsége, és ebben a helyzetben önök úgy látják, ho gy teljesen rendben van és korrekt az, hogy a civiltörvényt úgy nyitják meg, hogy a kormány számára létrehozandó alapítványokat viszont egy bíróságnak 20 napon belül be kelljen jegyeznie. Ezt ebben a formában természetesen nem tudjuk elfogadni. De menjünk tovább, ha már itt járunk, és lehetőségünk van erről beszélni. Az éves pénzügyi zárások nyilvánosságra hozatalát mindenképpen üdvözöltük. Ugyanakkor az is komoly, éves szinten több tízezer forintos többletköltséget jelent annak a szervezetnek is , amelynek éves bevétele nem haladja meg még a tízezer forintot sem. Arra is megoldást kellene keresni, államtitkár úr, hogy ne az állam nyelje le azon adózók 1 plusz 1 százalékos személyi jövedelemadófelajánlásait, akik 200 ezer forint feletti szjabefiz etési kötelezettségüket késve teljesítik. Ebben az esetben ugyanis a jelenleg hatályban lévő és véleményem szerint súlyosan korlátozó törvények nem a késedelemben lévő adózót, hanem a kedvezményezett civil szervezetet büntetik. Csak tavaly több mint 30 eze r ember összesen majdnem 160 millió forintját nyúlta le így az állam, ez a pénz pedig számos civil szervezet kasszájából fájóan hiányzott. A Jobbik azt mondja, hogy amennyiben egy adózó teljesíti az elmaradt adófizetési kötelezettségét, akkor ezt követően az állam is utalja el az általa fölajánlott 1 plusz 1 százalékot a kedvezményezett egyház, illetve civil szervezet számára, és ne nyúlja le azt. És ha már 1 százalék, sajnos a mai napig nem tudjuk, hogy a kormány tervezie ennek az adófelajánlási rendszern ek a megszüntetését. Tállai András államtitkár úr ugyanis egy ezzel kapcsolatos írásbeli kérdésemre csupán annyit válaszolt, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium nem tesz javaslatot a jelenlegi rendszer módosítására, ami azt is jelenti, hogy ettől még más m inisztériumok javasolhatják az 1 plusz 1 százalékok eltörlését. Figyelembe véve a valóban független civil szektor egyre szűkülő forrásszerzési lehetőségeit, egy ilyen döntés óriási érvágás lenne. Önök ugyanis az idei évre vonatkozóan csökkentették a Nemzet i Együttműködési Alap költségvetési támogatását, amely tavaly még 5,4, idén azonban csak 4,8 milliárd forint volt. Csak a miheztartás végett jelzem egyébként, hogy a sokat átkozott, és nyilván joggal átkozott Gyurcsány- és Bajnaikormányok reálértéken szám olva több mint dupláját költötték a civilek támogatására, mint a közösségeket és a polgári önszerveződéseket elvileg kiemelten támogató nemzeti és polgári kormányzat. Magam minden évben nyújtottam be egyébként módosító javaslatot a költségvetéshez, a Fides z azonban soha nem támogatta a civileknek szánt összegek emelését. A forrásszerzésre és a szabályos forrásfelhasználásra visszatérve, jobban oda kellene figyelni a civil szféra működésének, valamint a céges szektor és a civil szféra együttműködésének támog atására is. Elvben ezt segítenék a civil információs centrumok, de gyakorlatban a 20 CIC 20féleképpen működik; CIC, igen, ez a rövidítése. Vannak példaértékűek, mint például BácsKiskun megye, ahol a helyi civilek rendszeresen kapnak hírleveleket a pályáz atokról, a CIC munkatársai különböző képzéseket tartanak, meglátogatják a nem saját szervezésű szakmai rendezvényeket, és aktívan részt vesznek például a Nemzeti Együttműködési Alap választásaiban is. De sajnos tudunk számos, pusztán formálisan létező, csa k az ezzel járó támogatások megszerzésével foglalkozó civil információs centrumról is, de ezeket a pozitív példákkal ellentétben egyelőre még nem nevesíteném. A vonatkozó jogszabály szerint e centrumok feladata a civil szervezetek működésének szakmai támog atása, fenntarthatóságuk erősítése, továbbá az államháztartás alrendszeréből nyújtott támogatások szabályszerű felhasználásának elősegítése. A 19 megyében és a fővárosban létrehozott centrumok éves működtetésére különböző civil szervezetek pályázhatnak, am i örvendetes irány lenne. Ugyanakkor az elvégzett munkával kapcsolatos visszacsatolás hiánya és a források szűkössége sokban hátráltatja ezek megfelelő működését. Tevékenységük így sajnos általában nem lép túl az illetékes megyeszékhelyeken, illetve egyes járásközpontokon. Tisztelt Országgyűlés! Számos probléma terheli tehát a magyarországi civil szektor működését, amelyek orvoslása kapcsán fájóan hiányzik az egyértelmű kormányzati szándék. Önök láthatóan
