Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. szeptember 27. kedd (170. szám) - Az egységes elektronikus ügyintézési rendszer kialakításához szükséges egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vita - POGÁCSÁS TIBOR belügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
523 Kérem mindezek alapján a tisztelt parlamenti pártokat, hogy támogassák az anyakönyvi eljárásról szóló törvény módosítását. Köszön öm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK : Köszönöm, Vejkey képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! A módosító javaslatok benyújtására csütörtökön 16 óráig van lehetőségük. Az egységes elektronikus ügyintézési rendszer kialakításához szükséges egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vita Tisztelt Országgyűlés! Soron következik az egységes elektronikus ügyintézési rendszer kialakításához szükséges egyes törvények mó dosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A kormányelőterjesztés T/12173. sorszámon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető. Elsőként megadom a szót Pogácsás Tibor úrnak, a Belügyminisztérium államtitkárának, a napirendi pont el őterjesztőjének, 30 perces időkeretben. POGÁCSÁS TIBOR belügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlé s! 2015ben fogadta el a parlament az elektronikus ügyintézésről szóló törvényt, amely törvény hatályosulásának feltételeit a központi informatikai fejlesztések a kötelezettségek teljesítéséhez szükséges mértékben biztosítani fogják. A most tárgyalt törvén yjavaslat e törvény teljesítésének az ágazati törvényekben még meglévő akadályait hárítja el. Az elektronikus ügyintézésre vonatkozó kötelezettség a tavaly elfogadott szabályozás alapján 2018. január 1jétől lesz kötelező, illetve akkor kerül bevezetésre, de azoknál a szerveknél, ahol erre már a feltételek adottak, 2017. január 1től elindítható. Az eügyintézési törvény egy olyan keretjogszabály, amely általánosságban fogalmazza meg, hogy az egyes elektronikus ügyintézésre kötelezett szerveknek az elektron ikus eljárásaik során milyen módon kell egymással és az ügyfelekkel kapcsolatot tartaniuk, valamint az ehhez szükséges informatikai és technológiai fejlesztések jogalapjai is biztosításra kerülnek. Az ügyek körét az eügyintézési törvény tágan értelmezi. E z alá tartozik minden, a közhatalom gyakorlásával összefüggésben lefolytatott eljárás, a közüzemi szolgáltatók előtti eljárások, a bírósági ügyek is, úgy az alap, mint a jogorvoslati eljárások. Azaz a törvény hatálya nemcsak a hatósági eljárásokra, hanem valamennyi ügyre kiterjed. Az elektronikus ügyintézés általánossá tételére vonatkozó szabály lényege, hogy alapértelmezésben az ügyfél jogosult ügyintézési cselekményeit elektronikus úton végezni, nyilatkozatait elektronikus úton megtenni, ezt csak a törvé ny vagy az eredeti jogalkotói hatáskörben megalkotott kormányrendelet zárhatja ki. Viszont nyilvánvalóan nincs elektronikus ügyintézés azokban az ügyekben, ahol a törvény, illetve az eredeti jogalkotói hatáskörben megalkotott kormányrendelet az ügyfél szem élyes megjelenését vagy a meghatározott okiratok másként nem pótolható benyújtását teszi kötelezővé. De nyilván arra törekszünk, hogy ez csak akkor forduljon elő, ha elengedhetetlen. Az eügyintézési törvény szabályainak végrehajtásához a jogrendszerből ki kell iktatni minden olyan szabályt, amely a törvény gyakorlati érvényesülésének gátat szab, azaz a fenti alapvető szabállyal ellentétes. Erre figyelemmel a kormány határozatban jelölte meg a jogrendszer felülvizsgálatával kapcsolatos lépéseket, és ez alap ján az érintett minisztereknek felül kellett vizsgálni az ágazati jogszabályokat, meg kellett vizsgálniuk az elektronikus ügyintézés tilalmának, korlátozásának, valamint az ügyfél személyes megjelenési kötelezettségeinek a szabályait, az elektronikus ügyin tézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvényhez képest
