Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. szeptember 27. kedd (170. szám) - Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vita - ELNÖK: - GYOPÁROS ALPÁR (Fidesz):
521 Nagyon sok embernek a helyhez való kötődését, a helyi hagyományokhoz való ragaszkodását, családjának gyökereit helyi szinten szerintem erősítheti az il yen jellegű forrásfelhasználás, hogy az ilyen jellegű előterjesztéseknek gyakorlati hasznuk legyen, és a gyakorlatban megjelenjen az alkalmazásuk, összességében szerintem nagymértékben segíthet. Ennek megfelelően ezt szerettem volna csak figyelmükbe ajánla ni. Egyébként én nem látok benne semmi kivetnivalót, tudomásom szerint a frakciónk támogatni fogja ezt az előterjesztést, nem látunk benne olyan közbiztonsági vagy társadalompolitikai kockázatot, amivel szemben fenntartásokat kellene megfogalmaznom. Köszön öm a szót, elnök úr. (Dr. Gyüre Csaba tapsol.) ELNÖK : Köszönöm. Megadom a szót Gyopáros Alpár képviselőnek, miután független képviselő nem jelentkezett, kétperces nincsen, így további felszólalások következnek. 15 perces időkerete van. GYOPÁROS ALPÁR ( Fide sz ): Köszönöm a szót, elnök úr. Csak nagyon röviden szeretnék válaszolni, mert az az érzésem, hogy ellenzéki képviselőtársaim nem olvasták el a javaslatot. (Közbeszólásra:) De, ez így van. Ugyanis itt szó sincs arról, hogy ragadvá nyneveket vennének fel a könnyítés érdekében azok, akik ezt szeretnék. Az, amiről önök beszélnek, a névváltoztatás. A névváltoztatás a megfelelő, Belügyminisztérium alá tartozó hivataloknál, a megfelelő megszorításokkal, a megfelelő eljárás lefolytatása me llett… - eddig is és a jövőben is természetesen erre lesz lehetősége annak, aki ezt szeretné. Itt arról van szó, hogy már az anyakönyvbe bejegyzett, ám a későbbiekben, a jelenleg hatályos szabályozások szerint ragadványnévnek minősített név viselése válik, például az elektronikus anyakönyvi rendszerbe való bevezetéskor és onnantól kezdve a továbbiakban is az adott személy részére a jogává. Hogy konkrétumot mondjak, közel sem tettem, Heringes képviselő asszony megjegyzése ellenére, történeti áttekintést, mos t egy nagyon rövidet teszek, tényleg csak egy nagyon rövidet. Anyakönyvezés Magyarországon a XVI. század óta zajlik, az egyházi anyakönyvezés, és 1890 óta zajlik állami anyakönyvezés. Onnantól kezdve számos eljárási rendelkezés született arra vonatkozóan, hogy az anyakönyvezést az állami anyakönyvvezetőnek hogyan kell megtennie. Ezek nem voltak szinkronban ez alatt a 130 év alatt. Azaz, voltak olyan esetek, amikor az adott, mondjuk, két tulajdonnévvel rendelkező személy, amiből eredetileg lehet, hogy az egy ik ragadványnév volt, de aztán rendes, viselt tulajdonnévvé vált; tehát a két tulajdonnévvel rendelkező személy két tulajdonnevét volt, hogy kötőjellel választották el, volt, hogy egy szünettel, volt, hogy zárójelbe tették a másikat, volt, hogy kettősponto k közé tették, volt, hogy idézőjelbe tették és így tovább. A jelenleg hatályos szabályozás szerint azokat a korábban bejegyzett második tulajdonneveket, családi neveket, amelyeket ezzel a megkülönböztetéssel láttak el, ragadványnévnek kell tekinteni. Ezt n em mi találtuk ki, ez már az 1982. évi, meg nem mondom, hányadik törvényerejű rendeletben is így fogalmazódott meg, ami az anyakönyvre vonatkozott. (14.40) Tehát egyszerűen ez az eljárásrend hatályos, és ez akkor válik világossá, amikor valakit bejegyeznek a saját korábban viselt nevén az anyakönyvbe, és azzal találkozik, hogy például egy elektronikus adatfeltöltés során kiderül, hogy az ő édesapját vagy a nagyapját a jelenleg hatályos szabályozás szerint ragadványnévvel illették, ami valójában nem az volt, a saját második családneve volt, csak a jelenlegi szabályozás szerint ragadványnévnek tekintették. Ezt pedig kizárja a hatályos szabályozás, és ezen kíván módosítani ez a szabályozás. Tehát mindannak, amit például Gyüre képviselő úr mondott, én is érdeklő déssel hallgattam a gúnynevekről, ragadványnevekről szóló, valóban komoly értekezését, de ehhez a törvényhez ennek nincsen köze, illetve ehhez a módosítási javaslathoz nincsen köze. Tehát az, aki egyszerűen csak egy névváltoztatási kérelemmel akar élni, ed dig is megtehette, ezután is megteheti, egy másik eljárási
