Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. szeptember 27. kedd (170. szám) - Egyes törvényeknek a tiltott szerencsejáték megakadályozásával összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat összevont vita - ELNÖK: - TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
456 Az iparági elemzés szerint a 2015. évben az európai online szerencsejátékszektor 16,5 milliárd euró, azaz 4950 milliárd forint tiszta játékbevételt ért el. Mivel az európai online szerencsejátékpiac v iszonylag fiatal és új piacnak minősül, a szektor a jelenlegi kimagasló eredményéhez képest is növekvő tendenciát mutat: a 2015ös 16,5 milliárd eurós évi tiszta játékbevételi szint 2020ra a várakozások szerint 24,9 milliárd euróra, azaz a teljes európai online piacot figyelembe véve 7470 milliárd forintra emelkedik. Az iparági várakozások szerint rövid és középtávon a hagyományos, nem online szerencsejátékokhoz képest is az online játékok térnyerése prognosztizálható. Tisztelt Képviselőtársaim! Az iparági adatok jól mutatják, hogy az európai piacon jelen lévő, évi 5 ezer milliárd forintos tiszta játékbevételt elérő online szerencsejátékszervezők jelentős gazdasági potenciállal rendelkeznek. A gazdasági letelepedésük szerinti vagy a játékengedélyüket kiadó államnak adót fizetnek, és a kóros játékszenvedély kezelési költségeihez is csak az engedélyt kiadó vagy letelepedési államban járulnak hozzá. Ehhez képest ugyanezek az online szervezők Magyarországon illegális szervezőként vannak jelen, magyarországi műk ödésük tiltott szerencsejátékszervezésnek, azaz bűncselekménynek minősül. Ezek az illegális online szervezők a magyar költségvetésnek a Magyarországról származó tiszta játékbevétel után adót nem fizetnek, magyar munkavállalókat nem vagy csak a nyelvi nehé zségek kiküszöbölése érdekében elvétve alkalmaznak, a 2016. január 1jétől működő hazai játékosvédelmi rendszerben nem vesznek részt, a magyar játékosok játékszenvedélyének kezelési költségeihez nem járulnak hozzá, a hazai szerencsejáték- és pénzmosáselle nes hatóságok számára lényegében elérhetetlenek. Egyes illegális szervezők évtizedes jelenlétükkel olyan jelentős versenyelőnyre tettek szert Magyarországon, amely már a magyar engedéllyel rendelkező online szervezők 2016os piacra lépését is veszélyezteti . Tisztelt Országgyűlés! Az illegális online szervezők elleni fellépés a tiltott szerencsejáték közrendi, fogyasztóvédelmi és központi költségvetési kockázatai miatt évek óta kiemelt kormányzati célkitűzés. E fellépés keretében 2014től bevezettük a magyar játékengedély nélkül működő, Magyarországon elérhető szerencsejátékhonlapok blokkolását, 2015től szigorítottuk a tiltott szerencsejátékszervezés bűncselekményének tényállását. Szintén 2015től bevezettük a tiltott szerencsejátékreklámok jelentős mérté kű és objektív, ki nem menthető bírságolását. Tisztelt Képviselők! A kormány az egyes törvényeknek a tiltott szerencsejáték megakadályozásával összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslatot 2016. szeptember 26án az illegális szervezők elleni következete s intézkedéssorozatunk folytatásaként terjesztette az Országgyűlés elé. A törvényjavaslat kivételes és sürgős tárgyalását az új hatósági eszközök gyors és hatékony bevezetése indokolja. A törvényjavaslat a fokozatosság elvének megfelelően, az internetes bl okkolás 2014es és a reklámblokkolás 2015ös bevezetését követően 2016 negyedik negyedévétől megteremti a leghatékonyabb eszköz, a pénzügyi blokkolás törvényi keretét. (9.00) A pénzügyi blokkolás lényege, hogy a pénzforgalmi szolgáltató a magyarországi ját ékengedéllyel nem rendelkező szervező számlájára a tét befizetését és az ilyen számláról a nyeremény kifizetését nem teljesíti, ezzel a legális (sic!) szervező működésének pénzügyi alapját, a tét fizetését és a nyeremény kifizetését blokkolják a pénzforgal mi szolgáltatók. A pénzügyi blokkolás végrehajtásának részleteit miniszteri rendeletben szabályozzuk majd a törvény elfogadását követően. A törvényjavaslat ezenfelül az illegális piac felszámolását célzó további intézkedésként tartalmazza az illegális szer vezővel együttműködő személy vagy szervezet adóhatósági felszólítását a tevékenység abbahagyására és a felügyeleti eljárás kötelező kezdeményezését, a reklámblokkolás bírságmaximumának 1 millió forintról 10 millió forintra való emelését, az internetes blok kolás végrehajtását megtagadó elektronikus hírközlési szolgáltató bírságtételének 100500 ezer forintról 15 millió forintra történő emelését. A törvényjavaslatban szereplő új eszközökkel az illegális szervezők elleni hagyományos, más tagállamokban is alka lmazott és az Európai Bizottság 2012.
