Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. december 13. kedd (198. szám) - A közteherviselést és az állami szervek feladatellátását érintő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat kivételes eljárásban történő összevont vitája - TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: - ELNÖK: - HADHÁZY SÁNDOR, a Törvényalkotási bizottság előadója: - ELNÖK: - RIZ GÁBOR, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
3738 törvényjavaslatban meghatározott, például kamat, osztalék, árfolyamnyereség vagy vállalkozásból kivont jövedelme vagy bevétele után 10 szá zalékos mértékű adót fizet, mentesül az esetleges adóhivatali revízióval járó jogkövetkezmények alól. Ezt a jövedelmet ugyanis 10 százalékos adón és az önellenőrzési pótlékon kívül más fizetési kötelezettség nem terheli, ám az adóból semmilyen egyéb kedvez mény nem vehető igénybe. Az adózási módszer csak úgy alkalmazható, ha az érintett NAV által kijelölt bankszámlájára 2017. június 30ig befizeti a teljes összeget, amelyből a bank utalja át anonim módon a 10 százaléknyi adót. Ezzel az intézkedéssel párhuzam osan megszűnik a stabilitási megtakarítási számla. Az eltitkolt jövedelmekre vonatkozó szabályzást egy OECDmegállapodás alapján kötött, a pénzügyi számlákkal kapcsolatos információk automatikus cseréjéről szóló uniós irányelv alapján biztosítja a törvényt ervezet. Az első információcserére 2017. szeptember 30ig kerül sor az új, valamint a már meglévő magas értékű egyéni számlák esetében. Ez azt jelenti, hogy 2017től több mint 70 országból érkezhet magyar pénzügyiszámlatulajdonosokról információ a hazai h atóságokhoz. Mivel a NAV 2017 őszétől így már nagy értékű külföldi bankszámlák adataival is rendelkezni fog, könnyebben kiszűrhetőek lesznek azok, akik a hazánkban keletkezett jövedelmük után nem fizették meg a kirótt közterheket. A NAV az ő esetükben az e ltitkolt adó mellett adóbírságot és a jegybanki alapkamat kétszeresére rúgó késedelmi pótlékot szabhat ki. Az OECD automatikus adatcserekezdeményezése 2017től globálisan csukhatja be a kiskaput a nem átlátható szerkezetű offshore társaságok előtt. Utóbbi ak azok a magyar sajtóhírekből is jól ismert cégek, amelyek tulajdonosi háttere átláthatatlan, valós tevékenységük nincs a bejegyzésük országában, így fiktív ügyletekre használják őket, tulajdonosaik pedig nem vallják be a cégeikből felvett jövedelmeiket. Az OECD programja szerint 2017től nemcsak a magánemberek jövedelme, hanem az alapítványok és cégek mindennemű kamatjövedelme és számlaegyenlege, valamint a valódi tulajdonosok, haszonélvezők kiléte is automatikusan hozzáférhetővé válik az adóhatóságok elő tt, így Magyarországon is. Például, ha egy hazai vállalkozás egyik tulajdonosának karibi offshore cége bankszámlát nyit Londonban, akkor a számlavezető banknak automatikusan értesítenie kell a nemzeti adóhatóságot a cég mögötti valódi számlatulajdonos kilé téről és a konkrét számlaegyenlegről is. Minden fontosabb állam, illetve népszerű offshore helyszín jelezte már részvételi szándékát a globális adatcserében. Tudnunk kell, hogy a tulajdonosi oldalon nagyon sokan vannak Magyarországon, akik nem transzparens offshore céget működtetnek. Az OECDegyezmény elfogadása elsősorban nekik jelent majd komoly kihívást, ám a tisztességes társaságok működését nem befolyásolja, hiszen azoknak nincs mit eltitkolniuk. Azt is szeretném hangsúlyozni, hogy ma már kevésbé éri m eg adózási szempontból külföldre vinni egy céget, mint korábban. Amíg 2010 előtt a cégek nyereségét 20 százalék körüli társasági adó terhelte, az adózott eredményből fizetett osztalékot pedig további 35 százalék személyi jövedelemadó, sokan úgy gondolták, hogy megéri az offshorecégalapítás, hiszen még a jelentős fenntartási költségek ellenére is kifizetődő volt. Ma azonban ezek a cégtulajdonosok úgy gondolkodnak, hogy jobban járnak, ha tisztán működnek, hiszen a társasági adó alacsonyabb kulcsa már csak 1 0 százalék, és mint tudjuk, ez jövőre 9 százalékra csökken, valamint mindössze 16 százalékos osztalékadó terhe mellett felvehetik az őket megillető nyereségüket. A jogszabálytervezet másik fontos eleme, hogy a vállalkozásban kedvezményesen legalább 10 száz alékos részesedést szerző cégeknek is lehetőséget, illetve könnyebbséget biztosít. Hiszen nekik a szerzéskor nem kell az szjat megfizetni, így a kvázi megelőlegezett adó összegét a vállalkozás a növekedésre fordíthatja. Ez elsősorban versenyképességi kérd és, hiszen így vonzóbbá válhat a hazai vállalkozói környezet akár belföldi, akár külföldi befektetőnek egyúttal.
