Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. december 12. hétfő (197. szám) - Az Európai Unió és Kanada közötti Átfogó Gazdasági és Kereskedelmi Megállapodás vitarendezési szabályaival kapcsolatban szükséges kormányzati lépésekről szóló határozati javaslat tárgysorozatbavételi kérelme - SALLAI R. BENEDEK (LMP):
3695 Tiszte lt Országgyűlés! Az LMP képviselőcsoportja indítványozta, hogy az Országgyűlés döntsön az Európai Unió és Kanada közötti átfogó gazdasági és kereskedelmi megállapodás vitarendezési szabályaival kapcsolatban szükséges kormányzati lépésekről szóló H/12783. s zámú határozati javaslat tárgysorozatba vételéről. A tárgysorozatba vételt az Európai ügyek bizottsága utasította el. Először megadom a szót az előterjesztőnek 5 perces időkeretben. Sallai R. Benedek képviselő úr képviseli az előterjesztőket. Parancsoljon! SALLAI R. BENEDEK ( LMP ): Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A kanadai szabadkereskedelmi megállapodás gyakorlatilag az a határozott előrelépése a szabadkereskedelemnek, amikor a transzatlanti együttműködések alapjait letess zük. Aki foglalkozik ezzel, az nagyjából figyelemmel tudja kísérni a CETAt, ami a Kanadával kötendő szabadkereskedelmi megállapodás, illetve a TTIPt, az Egyesült Államokkal kötendő megállapodást. A CETA nagyjából a TTIP előszobája, és ezáltal a transzatl anti együttműködés, tehát ÉszakAmerika és az Európai Unió gazdasági együttműködésének azon törekvését látjuk, amely megteremti a lehetőségét annak, hogy az adott kormányzatok lebontsák a határokat, és a kereskedelemnek a szabadkereskedelem útján egy olyan zöld utat engedjenek, ami el tud tiporni mindent, átgázolhat a társadalmon, a falvakon, a településeken, a mezőgazdaságon, és elsődleges szempontként jeleníti meg a kereskedelmet mint új istent. Mert lássuk be, hogy a szabadkereskedelmi egyezménynek az ös szes idevonatkozó része egyértelműen kereskedelmi szempontból vizsgál meg mindent. Ha megnézzük konkrétan a CETAt, azt látjuk, hogy milyen szabályozásokat tartalmaz például biotechnológiai vonatkozásban. (19.00) A CETAban szövegszerűen benne van az, hogy a szerződő felek lebontják a biotechnológia akadályait, fejlődését gátló jogszabályi tényezőket, hogy utat engedjenek. Ez azt jelenti, hogy gyakorlatilag fontosabbá válik az a kereskedelmi érdek, hogy el lehessen adni genetikailag manipulált szaporítóanya got, mint az az érdek, hogy akarjuke, hogy az emberek egészségének biztonságát vagy egyegy nemzet önrendelkezését fölül lehessen írni. Na most, ennek az egésznek a vitarendezési mechanizmusával kapcsolatos kérdéskö r gyakorlatilag a mai napig egy független bírósági rendszerben, egy választott bírósági rendszerben kiviszi nemzetállami hatáskörből, a nemzetek hatásköréből ennek a megállapodásnak a részleteit, és megteremti annak lehetőségét, hogy gyakorlatilag egy Magy arországtól független jogalkalmazó vagy jogértelmező szerv hozzon döntést arról, hogy a megállapodás kereteinek megfelelően járunke el. A CETAnak, azt gondoljuk - és a Lehet Más a Politika az elejétől kezdve kiállt ezért, hiszen részben vitanapot is kezd eményeztünk a szabadkereskedelmi egyezményekkel kapcsolatban , a magyar társadalomra gyakorolt hatása rossz. Nem hisszük el, hogy a szabadkereskedelem hozhat Magyarországnak, viszont aggályosnak tartjuk, hogy vihet, és még inkább a tőke által, a kapitaliz mus által elkövetett gyarmatosítás eszközével meg tudja teremteni annak lehetőségét, hogy Magyarország vidéki népessége, gazdasága ennek az egész szabadkereskedelmi rendszernek a vesztese legyen. Ezért, ha már a FideszKDNP a nemzeti érdekeket felrúgva és a magyar vidéket elárulva mégiscsak arról döntött, hogy országgyűlési határozatban felhatalmazza a kormányt, hogy az ezzel kapcsolatos tárgyalásokat megkezdje és a ratifikációhoz szükséges lépéseket megtegye, akkor az a minimum, hogy a vitarendezési mechan izmusban olyan megoldásokat válasszunk, amelyben megfelelően tudjuk védeni a nemzeti jogszabályok által biztosított, elért jogbiztonsági elveket. Meg tudjuk védeni az élelmiszerbiztonságot, meg tudjuk védeni a kis- és középvállalkozóinkat, meg tudjuk véde ni a magyar vidéket, az agráriumot és az összes élelmiszertermelő ágazatunkat a beáramló olcsóbb és rosszabb minőségű élelmiszerrel szemben.
