Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. december 12. hétfő (197. szám) - A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat összevont vitája - ELNÖK: - SALLAI R. BENEDEK (LMP):
3679 Az is nagyon fontos, hogy a kormány vállalja a béremelés finanszírozását. Azt gondolom, hogy ez főleg a legkisebb településeken nagyon sokat fog jelenteni. Termész etesen, ahol lényegesen jobban állnak adóerőképességben, azok ezt meg tudják tenni. Ők akkor is megtették volna, ha az előző ötpárti megállapodás lép életbe, és a saját költségvetésükből kellett volna finanszírozni, mert azt gondolom, hogy tudták volna fi nanszírozni. Köszönöm a pártok képviselőinek az előző és a mostani ötpárti tanácskozáson való hozzáállását. Azt gondolom, hogy egy olyan, több mint kétéves problémára teszünk most pontot közösen, amit sikerül végre helyrehoznunk. Köszönöm, hogy úgy állnak hozzá, hogy támogatják. Köszönöm a kormánynak és frakcióvezető úrnak, hogy mindent megtett azért, hogy ez a probléma elháruljon, és nagyon fontosnak tartom azt, hogy sikerült a legkisebb településeknél is ötpárti megállapodással 20 százalékos viszonyítási alapról 30ra emelni a szorzószámot. Azt gondolom, ezzel végleg megoldódik az, hogy egyetlen településméretben sem lesz olyan, hogy kevesebbet keressen egy többciklusos polgármester, mint előtte keresett. Még egyszer arra kérek mindenkit, hogy holnap s zavazatával támogassa a törvénymódosítást, és tegyük lehetővé ezzel, hogy január 1jétől minden település polgármesterének emelkedjen a bérezése, a kicsik visszakapják azt, amit 2014 októberében elvesztettek. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban .) ELNÖK : Köszönöm, képviselő úr. A következő hozzászóló Sallai R. Benedek képviselő úr, Lehet Más a Politika. SALLAI R. BENEDEK ( LMP ): Igen, így kellene, hogy legyen. Köszönöm szépen a szót, elnök úr, és gratulálok a kitartásához, nagyon régóta levezető e lnök ma már. Örömmel csatlakozom Hegedűs Lorántné képviselőtársam felszólalásához, mert valóban az az érdekesség, hogy táji és természetföldrajzi adottságai vannak annak, hogy a magyar településszerkezet így alakult ki. Ugyanis az, hogy egyegy ilyen földr ajzi adottsághoz alkalmazkodva úgy, mint az alföldi mezővárosoknál, Zalában vagy Borsodban hogyan alakul ki a településszerkezet, a megművelhető föld rendelkezésre állásának a kérdése. Az ettől való eltérés a táji szempontoktól való eltérés. Mikor valaki a zt mondja, hogy ezekre a falvakra nincs szükség, és nem hatékony fenntartani, az egy olyan szerkezetet szeretne létrehozni, amikor nem kell az embereknek ott megélni. Az egésznek a hátterében nyilván - azért tegyük hozzá - nem a FideszKDNP áll, hanem gyak orlatilag előtte már a 20022010 közötti kormányzatoknak az infrastrukturális elvonást támogató politikája, a szárnyvasutak megszüntetése, kisiskolák bezárása, és sorolhatnánk, ezek mindmind hozzájárultak ehhez a folyamathoz, ami egyébként korábban megin dult. Éppen azért rettenetesen aggasztó ez a folyamat, mert az látható 2014 óta, mióta itt vagyok a parlamentben és látom a jogalkotást, hogy gyakorlatilag a FideszKDNP lemondott a kistelepülésekről. Matematikailag nem éri meg velük foglalkozni, mert ha ő a 10 ezer fölötti településekre fordítja a forrásait és ott kampányol, akkor nyugodtan le lehet mondani róluk, és el lehet engedni a kezét az összes kistelepülésnek, és ezt meg is tette. Boldog István képviselőtársamnak csak példaként mondom, nézzük meg p éldául az útfelújítást. Ha valaki, akkor Boldog István tisztában van azzal, hogy mondjuk, a kuncsorbai bekötőútnak milyen jelentősége van, és hogy mióta vár gyakorlatilag ez felújításra. Ehhez képest mit látunk idén? A 46os útnak, hála a jóistennek, most már megtörténik a felújítása, a kis bekötőutak ugyanúgy maradnak, és ez általánosan minden infrastruktúránál így történik. Meg lehet nézni, hogy hány iskolát nyitottak újra, mennyi szárnyvonalat kötöttek vissza. Gyakorlatilag nem történt meg az a fejleszté s, ami gyakorlatilag szükséges lett volna.
