Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. december 12. hétfő (197. szám) - A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat összevont vitája - ELNÖK: - DR. VAS IMRE, a Törvényalkotási bizottság előadója: - ELNÖK: - KÓSA LAJOS (Fidesz):
3672 által benyújtott javaslat ezeket a problémákat kezeli, mert egységes rendszerben gondolkozik a polgármesterek fizetéséről, és a polgármesterek fizetésének a viszonyítási alapját egy lépcsővel f eljebb, nem a helyettes államtitkári, hanem az államtitkári fizetéshez köti, és annak arányában határozza meg. Azt a javaslatot, ami az ötpárti egyeztetésen felvetődött - hogy a legalsó kategória számításakor az 500 lélekszámig terjedő településeknél ne 20 , hanem 30 százalék legyen a vetítési alap, és ez durván 300 ezer forintot jelent összegszerűségben , végül is elfogadtuk kompromisszumként, tehát mindenki ebbe egyezett bele, és ezt tartalmazza az a közös ötpárti módosító indítvány, amit a TAB is elfogad ott. Itt ugyan felvethető, s talán joggal, hogy vannak egészen kicsi települések, például Sima település 10 fővel, amelyek miért kerülnek abba a helyzetbe, hogy a polgármester 300 ezer forintos fizetéssel rendelkezzen. (Dr. Józsa István: Ez hol van?) Borso dAbaújZemplén megyében egy egészen kicsi település, összesen 4 állandó lakossal és 10 bejelentettel. Ugyanakkor az a helyzet, hogy az ilyen pici települések száma csak néhány tucat, és a magyar önkormányzati rendszer - erről már több alkotmánybírósági ha tározat is szólt - nem teszi lehetővé az olyan típusú megkülönböztetést, amely ilyen mértékben eltérő, tehát hogy azt mondjuk, csak néhány típusú települést veszünk ki ebből a rendszerből. Ilyen aránytalanság létezik a kerületeknél és a megyei jogú városok nál is, hiszen a legkisebb megyei jogú város harmincegynéhány ezres, a legnagyobb pedig 210 ezres, a legnagyobb kerület, a XI., 180 ezer körül van, a budavári kerület, az I. kerület pedig 28 ezres. Még egyszer mondom, akármennyire szeretnénk, az Alkotmányb íróság ahhoz az elvhez ragaszkodik, ami egyébként az Alaptörvényben és az Mötv.ben is végighúzódik, hogy az önkormányzati rendszer egységes, és csak megfelelő indokoltsággal lehet különbséget tenni ezen települések között. Én úgy látom, hogy a Ház előtt l évő tábla minden szempontból támogatható, és nagyon nehéz lenne azokkal a javaslatokkal mit kezdeni, amelyek azt mondják, hogy a táblának csak az alsó részét fogadjuk el, a felső részét ne, bár az egyeztetés elsősorban valóban a kistelepülési polgármestere k fizetésének a rendezésével kapcsolatos. Az is igaz, hogy a települési feladatok jelentős mértékben átalakultak, és egy kistelepülési polgármester feladatrendszere a végzendő munka mennyiségében valóban nem éri el a korábbi törvény adta feladatokat, azonb an aki ismeri a kistelepülési világot, az pontosan tudja, attól függetlenül, hogy a törvények milyen feladatokat határoznak meg a kistelepüléseknek vagy akár a közepes méretű településeknek, a polgármester feladata ennél sokkal szélesebb körű, és nem lehet attól eltekinteni, hogy egy sor olyan feladatot is el kell neki látnia, ami ugyan nem törvényi előírás, de az a fajta segítségnyújtás, az a fajta lehetőség, ami a polgárok előtt megvan egy kistelepülésen, azt egyszerűen igénylik. Odamennek a polgármesterh ez, hozzáfordulnak az ügyesbajos dolgaikkal, és joggal várják el tőle a segítséget. Ezért azt gondolom, indokolt az a javaslat, hogy 30 százalékkal induljon 500 lélekszámig, tehát a legalsó kategóriában a polgármesterek fizetési vetítőszáma. Kérem a Házat , hogy fogadja el ezt a javaslatot. Néhány fontos problémát még kezel a javaslat. Az egyik az alpolgármesterek fizetése. A korábbi rendszer azt mondta, hogy az alpolgármestereknek, legalább egynek, aki a polgármestert helyettesíti, kötelező fizetést felven ni, függetlenül attól, hogy a falu megítéle neki ilyet vagy vane olyan szándéka, hogy felvegye. Ezt különböző bonyolult megoldásokkal próbálták áthidalni, ami lehet, hogy jogszerű volt, de teljesen értelmetlen, mert azt jelentette, hogy az alpolgármester felvette a fizetést, mert kötelező volt felvenni, majd befizette a helyi óvoda alapítványába, csak előbb leadózta. Ezt a kötelezettséget megszüntettük, és azt mondjuk, hogy nem kötelező az alpolgármesternek fizetést adni, mint a korábbi rendszerben, és ez ezeket az anomáliákat kezeli. Nagyon fontosnak tartom, hogy az ötpárti javaslathoz képest, amit akkor tárgyaltunk, ez a törvényjavaslat nem utal a költségvetésre. A költségvetést nem is lehet salátában beterjeszteni, tehát egy önálló törvényjavaslatot kel lett volna a költségvetés módosítására előterjeszteni, viszont ez egy sokkal szélesebb körű garanciát ad, mert a módosítás 4. §a visszahivatkozik az Mötv.nek arra a
