Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. december 12. hétfő (197. szám) - Egyed Zsolt (Jobbik) - a földművelésügyi miniszterhez - „Ki lesz a CETA haszonélvezője?” címmel - ELNÖK: - EGYED ZSOLT (Jobbik): - ELNÖK: - DR. SZABÓ LÁSZLÓ külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár:
3669 most már, főleg a 2017es költségvetésben (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.) , mint 2010ben voltak. Ez pedig az iskolák számára is, azt hisz em, biztonságot teremt. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.) Egyed Zsolt (Jobbik) - a földművelésügyi miniszterhez - „Ki lesz a CETA haszonélvezője?” címmel ELNÖK : Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Egyed Zsolt, a Jobbik képviselője, kérdést kíván feltenni a földművelésügyi miniszterhez: „Ki lesz a CETA haszonélvezője?” címmel. A kérdésre a miniszterelnök úr megbízásából a téma szerint feladat- és hatáskörrel rendelkező Szij jártó Péter külgazdasági és külügyminiszter úr kérésére Szabó László államtitkár úr fog válaszolni. Öné a szó. EGYED ZSOLT ( Jobbik ): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! A kormá ny elfogadta azt a szabadkereskedelmi egyezményt, amelyet joggal nevezhetünk a TTIP előszobájának. A Kanadával kötött megállapodást egy sor tisztázatlan kérdéssel fogadták el, amit egy széles körű társadalmi vitának kellett volna megelőznie, főleg a mezőga zdaság szereplőivel. Sok homályos folt van az egyezmény körül, és láthatatlanok azok a hangoztatott biztosítékok, amelyek megvédenék Magyarország szuverenitását. Megint nyakló nélkül szaladtunk bele egy megállapodásba, pontosabban: hagyjuk, hogy belehajtso n a multinacionális nagytőke, aminek nem vizsgáltuk meg kellőképpen az előnyeit, hátrányait. A magyar mezőgazdaságnak mostani állapotában megerősödésre, a termelő, de leginkább a feldolgozóipar megerősítésére lenne szüksége. Emellett szükség lenne a hazai áruk kereskedelmének megvédésére az itthoni piacon és az áfacsalások megszüntetésére is. A kormány elsődleges célja a hazai piac, a hazai termelők, a gazdálkodók megvédése, valamint az export folyamatos fejlesztése kellene hogy legyen, viszont ebben nem s zabad, hogy helyet kapjon olyan megállapodás, amely beleszólhat Magyarország szabályozási rendszerébe, belügyeibe, és amelyben a multinacionális nagytőkelobbi ereje lévén szankcionálhat nemzetállamokat. Tanulnunk kellett volna az Európai Unióhoz való csatl akozásunkból, tanulni kellett volna a már működő szabadkereskedelmi egyezmények tapasztalataiból, és sokkal szkeptikusabban állni a globális egyezményekhez. Kérdezném a tisztelt államtitkár urat, miért kellett egy ilyen veszélyes egyezményt ennyire zökkenő mentesen elfogadni. Történte egyeztetés a mezőgazdaság képviselőivel ebben az ügyben? Mik a biztosítékok arra, hogy nem erősödik az ország gyarmati helyzete azzal, hogy egy nemzetek feletti bíróság jön létre? Milyen haszonnal számol a kormány a CETAval k apcsolatban? Ki lesz a haszonélvezője? Várom érdemi válaszát. Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK : Köszönöm szépen. Válaszadásra megadom a szót Szabó László államtitkár úrnak. DR. SZABÓ LÁSZLÓ külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! A Kanada és az Európai Unió közötti kétoldalú kereskedelmi megállapodás egy olyan kereskedelmi megállapodást ír most felül, ami már létezik egyébként most Magyarország és Kanada között; ennek sokkal több haszna van Magyarország számára, mint a jelenlegi megállapodásnak. A vitarendezési mechanizmus is egyértelműen előrelépést mutat, és mivel egy hosszú, ötéves tárgyalási folyamatnak a végén került sor erre az aláírásra, ami egyébként egy ideiglenes alkalmazást tesz l ehetővé, nagyon sok olyan
