Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. december 12. hétfő (197. szám) - A köztársasági elnök által megfontolásra visszaküldött, az Országgyűlés 2016. október 11-i ülésnapján elfogadott, a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény módosításáról szóló törvényhez benyújtott törvényalkotási bizottsági jelentés és mó... - ELNÖK: - CSEPREGHY NÁNDOR, a Miniszterelnökség államtitkára:
3599 ELNÖK : Köszönöm szépen, képviselő úr. Megkérdezem Csepreghy Nándor államtitkár urat, hogy előterjesztőként kíváne felszólalni. Mielőtt megadnám a szót, tájékoztatom államtitkár urat, hogy 10 perc áll a mostani felszólalásra és a zárszóra együttesen rendelkezésére, amennyit elfogyaszt most a 10 perces időkeretből, annyival kevesebb jut a zárszóra. Parancsoljon, államti tkár úr! CSEPREGHY NÁNDOR, a Miniszterelnökség államtitkára : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Köszönöm szépen a lehetőséget. Engedjék meg, hogy köztársasági elnök úr felvetéseire - mely szerint négy pontban foglalta össze az előzőekben az Országgy űlés által elfogadott törvénnyel kapcsolatos kritikáit - érdemben is reagáljak. Ezek közül említette köztársasági elnök úr, hogy a kormány, illetve az Országgyűlés által elfogadott törvényjavaslat nem segíti elő a párizsi klímacsúcson vállalt megállapodáso k végrehajtását, az indokolatlan adminisztratív terheket vázolta, az ország energiastratégiájával való szembenállást, illetve a kormányrendelet és miniszteri hatáskörök kérdését vitatta. Itt engedjék meg, hogy elsőként azt jegyezzem meg, hogy egy felelősen gondolkodó kormányzatnak alapvetően két szempontot kell figyelembe vennie: egyrészt hogyan tud ellátásbiztonságot garantálni az ország lakossági és ipari fogyasztói számára, a másik kérdés pedig, amit mindenképpen látnia kell, hogy hogyan tudja ezt a piac i körülmények között a lehető legoptimálisabb áron megtenni. A magyar energiapolitikának, ahogy a többségi és a kisebbségi véleményben is elhangzott részei megemlítésre kerültek, alapvetően a megújuló energiára, az atomenergiára és a fosszilis energiára tá maszkodó lehetőségei vannak. Azonban egyegy ország esetében, amikor arról beszélünk a politikai közmegegyezés tárgyaként, hogy a zöldenergiát miként, hogy kéne támogatni, akkor nem szabad figyelmen kívül hagyni azt, hogy az ország milyen természeti adotts ágokkal rendelkezik, és ami egy országban jól működik, például az északi országokban a szélenergia alkalmazása, milyen terhet jelent például Magyarország esetében, ahol más környezeti és természeti viszonyokkal kell szembenézni. Már a korábbi vitában is sz óba került, hogy Magyarország területének csupán a 7 százaléka alkalmas arra, hogy szélerőműveket telepítsenek, és a szélerőművi kapacitások, amelyek az elmúlt években beépültek Magyarországon, látható módon - és itt szembehelyezkednék Gyüre képviselő úrra l - nem optimálisak a piaci körülmények között, hiszen kizárólagosan akkor épültek ezek a típusú beruházások, amikor jelentős állami támogatás volt lehívható ezeknek a projekteknek a létrehozásához. Ezeknek a projekteknek a jövedelemtermelő képessége is ko rlátozott, hiszen látható módon annak ellenére, hogy több tucatnyi engedély ki volt adva ilyen erőművek építésére, amikor nem voltak elérhető hazai vagy uniós pályázatok erre a célra, akkor ezeket a beruházásokat nem építették meg. Az is mindenképpen egy b eszédes adat, hogy Magyarországon 2015ben összesen 330 megawatt beépített teljesítménye volt ezeknek a szélerőműveknek, azonban a valóban általuk megtermelt elektromos áram csak 73 megawatt volt, tehát látható módon a beépített kapacitásoknak igen kis mér tékében áll rendelkezésre, vagy a hatékonyságát igen kis mértékben tudják ezek a típusú erőművek pótolni. Ha figyelembe vesszük azt, hogy a magyar energiarendszer által kötelezően úgynevezett kiegyenlítő kapacitás biztosítására melyik energiatípusban kelle tt a legnagyobb összeget fordítani, akkor a teljes kiegyenlítőkapacitásköltség 56 százaléka a szélenergiára rakódott, míg más esetekben ez pedig sokkal alacsonyabb. (11.50) Ezért a magyar kormány azt mondja, hogy igenis szüksé g van arra, hogy jelentősen növeljük a megújuló energiaforrások részarányát a teljes energiatermelésen belül, de a magyar környezeti adottságok azt teszik lehetővé, hogy ezt alapvetően a napenergiára és a geotermikus energiára alapozzuk.
