Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. december 8. csütörtök (196. szám) - DR. KOVÁCS ZOLTÁN, - Az ülésnap megnyitása - Egyes pénzügyi és gazdasági tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat összevont vitája - ELNÖK:
3531 Egy picit beszélni kellene arról is, hogy a kormány mivel indokolta a társasági nyereségadó csökkentését. Legelőször azt mondták, hogy ez a m inimálbér emelésének a részbeni fedezetét fogja jelenteni, de nagyon hamar kiderült, hogy ez nem igaz. Hiszen jellemzően minimálbéresek a nagy multicégeknél nem dolgoznak, és a 10 százalékos csökkentést, amelyet önök a nagy cégeknek, az 500 millió forint f eletti nyereségű vállalatoknak adnak, ők ezt bizony zsebre fogják tenni. Akinek pedig igazán szüksége lett volna erre, a kis- és középvállalkozásoknak, ott csak 1 százalékkal csökken az adó. De aztán rájöttek önök is erre, hogy ez nem jó érv, és akkor már ebben a törvénycsomagban változtattak, ebben a törvénycsomagban már azt mondják, hogy azért kell csökkenteni a társasági nyereségadót, mert ezzel majd Magyarország versenyképessége nőni fog. Na, ez legalább annyira nem igaz, mint a másik tétel, mert ha ma Magyarországon a versenyképességet nézzük, azt látjuk, hogy igen, a multinacionális cégek, amelyek versenyképesek, és a versenyképességi tartalékok igazából a kis- és középvállalkozásoknál vannak. Tehát ebben rögtön megbukik ez a tétel, hogy a versenyképes séget növelni fogja, mert önök a társasági nyereségadó egykulcsossá tételével gyakorlatilag 170180190 milliárd forintot a multinacionális cégek zsebébe tesznek. Térjünk át egy picit a szociális hozzájárulási adó csökkentésére is. Igen, nagyon sokan látjá k Magyarországon, mi is, hogy a bérekre rakódó terhek csökkentése nagyon régóta esedékes. Eddig a kormány nem nagyon foglalkozott ezzel, azon kívül, hogy a jómódúak személyi jövedelemadóját csökkentette, évi 500 milliárdos ajándékot adva a felső 10 százalé knak. Ugyanis ez volt az eredménye, amikor önök 2010ben a személyi jövedelemadót egykulcsossá tették. A jelenlegi helyzetben, amikor a munkaerőhiány és az elvándorlás miatt lassan megáll a magyar gazdaság, igen, a dolgozók nettó bérének emelése volna a le gsürgősebb feladat. A kormány most azt mondja: emeli a minimálbért és a garantált bérminimumot. Ez önmagában persze helyes szándék, de egyrészt kevés, másrészt pedig nagyon sok kis- és középvállalkozás számára ezzel az eszközzel, ezen a módon, ahogy önök t ervezik, ez nagyon komoly problémát és elviselhetetlen terhet fog jelenteni. Ez így önmagában azért is kevés, ily módon a minimálbér és a garantált bérminimum csökkentési terve, mert gyakorlatilag csak a legalsó határon, tehát a minimálbéren lévőknek a jöv edelme fog nőni. Aki már egy picit is kicsivel fölötte van a minimálbérnek, az most nem fog kapni semmit. Önök azt mondják, hogy majd persze a minimálbér megemelkedése később meg fogja húzni a többi bért. Na, ez vagy bejön, vagy nem. Mert ugye, önök sok mi ndent mondanak a gazdaságról, de azt látjuk, hogy ma a kis- és középvállalkozások nagyon nagy bajban vannak, ahol a minimálbéresek zömében dolgoznak, és ahol ma a foglalkoztatottak háromnegyed része Magyarországon megtalálható. Ahogy már említettem, felesl egesen terheli meg az elviselhetetlen terhekkel a kis- és középvállalkozókat. Azt gondoljuk továbbra is - és ezt újra és újra el fogjuk mondani, talán egyszer meg fogják érteni , hogy az egykulcsos adót kell eltörölni, a minimálbért adómentessé kell tenni , és az szjat pedig az átlagbér alatt és a minimálbér között 12 százalékra kell csökkenteni. Ehhez társítva, úgy gondoljuk, a munkavállalói járulékot szükséges csökkenteni, mégpedig azért, mert ha a munkavállalói járulékokat és nem a munkaadói járulékot c sökkentjük, akkor rögtön a nettó jövedelem emelkedni fog. Gyakorlatilag az LMP által javasolt rendszer, tehát a többkulcsos személyi jövedelemadó, a munkaadói járulékok csökkentése eredményezhetné azt, hogy nemcsak a minimálbér, hanem az átlagbér nettója i s 20 százalékkal emelkedne. Ezzel szemben, mint ismert, a kormány a munkaadói járulékot csökkenti, bár ez ugyan csökkenti a vállalkozások kiadásait, költségeit, de nem jelent automatikusan magasabb bért a dolgozóknak, hiszen a bruttó minimálbér emelését ne m ellensúlyozza. Nagyon sokan, kevésbé képzett embert foglalkoztatók ezt meg fogják sínyleni. Ezzel is megint csak, mint ahogy már említettem többször, a multik járnak jól, mert náluk nem jellemző a minimálbéres dolgozó és így a csökkentés összege a nyeres égüket növeli végső soron, míg a kis- és középvállalkozásoknak gyakorlatilag ki kell
