Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. december 8. csütörtök (196. szám) - DR. KOVÁCS ZOLTÁN, - Az ülésnap megnyitása - Egyes pénzügyi és gazdasági tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat összevont vitája - ELNÖK: - DR. HARGITAI JÁNOS, a KDNP képviselőcsoportja részéről:
3525 az érdekszervezetekkel. Burány képviselő úr persze mondhatja, hogy hát, rossz megállapo dás, meg valójában alá sem akarták írni, de a tény mégiscsak az, hogy aláírták. Nyilvánvalóan felelős emberek ülnek ott, ezek a felelős emberek megértették azt, hogy miért célszerű ebbe az irányba elvinni Magyarországon a bérszínvonalat, és azt nyilvánvaló an annak reményében tették, hogy képesek lesznek élni ezekkel a lehetőségekkel. Ráadásul a kormány ehhez azért részben a fedezetet is ott hagyja a vállalkozóknál, de erre majd kitérek. Nézzük először a minimálbéremelés kérdését! 2010 és 2016 között 51 száz alékkal emeltük eddig a minimálbéreket, most 111 ezer forint, ezt emeljük meg 2017ben a megállapodás alapján 15 százalékkal, 127 500 forintra, és jó reményünk van arra, a törvény ezt most rögzíteni fogja, hogy ez 2018ban további 8 százalékkal emelkedik, és el fogja érni a 138 ezer forintot. A garantált bérminimum, vagyis a szakmunkásokat megillető minimálbér esetében 2010 és 2016 között 44,1 százalékkal tudtuk emelni ezeket a béreket, ez most 25 százalékkal fog emelkedni, 129 ezer forintról 161 ezer forin tra fog emelkedni, 2018ban pedig további 12 százalékkal, és 185 ezer forint lesz a szakmunkásminimálbér. Azt reméljük, hogy a bértáblát lentről, alulról megtolva nyilvánvalóan a további keresetek, tehát a magasabban keresők keresete is nőni fog, reálisna k tűnik a kormánynak az a várakozása, hogy hat év alatt elérhető az, hogy 40 százalékkal nőjenek a reálkeresetek Magyarországon. Ez egy ambiciózus szám, de a magyar gazdaság teljesítménye és a munkavállalók elvárásai ezt, azt gondolom, joggal meg is alapoz zák. Fontos változtatás, amit a törvényben hozunk - ez itt sok kritika tárgya volt a szocialista vezérszónoktól, Burány képviselő úrtól , hogy a társasági adót egységesen 9 százalékra csökkentjük, ezzel 145 milliárdot hagyunk ott a vállalkozóknál. Az az é rvelés, amit ön megfogalmazott, hogy ennek nagyobb része persze a nagyobb vállalkozásoknál marad, és csak kevésbé érinti ez a kisebb vállalkozásokat, igaz, csakhogy éppen ezektől a nagyobb vállalkozóktól remélhetjük azt, hogy további beruházásokkal, tovább i olyan tőkemozgásokkal segítik az országot, ami munkahelyekben nyilvánul meg, és ami nagyban hozzájárul a magyar GDP jövőbeni emelkedéséhez. Én tehát eredménynek gondolom, hogy a kormány képes volt arra, hogy 145 milliárdró l lemondjon a magyar költségvetés, és ezt a vállalkozóknál hagyja. Ezzel a 9 százalékkal, ezzel az egy kulccsal - ezzel egykulcsos lesz a társasági adó - Európában a legszimpatikusabb, a legkisebb számot fogja produkálni a társasági adó. Azt remélem ettől, hogy a külföldi tőke érdeklődése tovább fog erősödni Magyarország irányt, a külföldi tőke látni fogja, hogy ebben az országban érdemes beruházni, nemcsak a kicsi adókulcs miatt, hanem azért is, mert egy olyan kormány van hatalmon, amely következetes gazda ságpolitikát folytat most már hosszú évek óta, amit a hitelminősítők - mint bevezetőm elején mondtam - is elismernek. Nyilván ahhoz, hogy a cégek meg tudják lépni ezeket a törvényben most már elvárt minimálbéreket, a kormány segíti is ezeket a törekvéseket azzal, hogy a járulékot, a munkáltatókat terhelő járulékokat érdemben, 5 százalékkal csökkenti, 2018ban pedig majd további 2 százalékkal; és hogyha a béremelések úgy alakulnak, ahogy azt a törvény elvárja, akkor egy további 0,5 százalékos járulékcsökkent és is történhet 2018ban, tehát akár 2,5 százalék is lehet. Varga miniszter úr arról is beszélt, ami még nem tárgya ennek a törvénynek, hogy évenként, a bérszínvonal megfelelő alakulása esetén évi további 2 százalékkal is csökkenhetnek a járulékok, tehát a z azt követő, a 2018 utáni négy évben további 8 százalékkal. Én azt gondolom, hogy ezek olyan jelentős átrendeződések, hogy ezek mindenképp megemlítendők itt. A szocialisták vezérszónoka, amikor kritikát gyakorol a beterjesztett törvényjavaslattal kapcsola tban, akkor valójában egy jó vitát folytat velünk, mert elismeri azt, hogy a magyar gazdaság képes ezeknek az adóátrendezéseknek a végrehajtására. Én az ő mondatait úgy értelmezem, hogy legfeljebb máshova teszi a hangsúlyokat, ők is megtennék ezeket a lépé seket, ha kormányon lennének, legfeljebb némi hangsúlyeltolódással. Tehát egy alapvetően jó vitának gondolom, ami köztünk zajlik, mert nem megszorításokról, nem elvonásokról szól ez a vita, amit a magyar gazdaság, a magyar gazdaság szereplői az önök idősza kában az elhibázott gazdaságpolitikájuknak megfelelően
