Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. december 7. szerda (195. szám) - Napirend utáni felszólalók: - DR. GYÜRE CSABA
3507 DR. GYÜRE CSABA (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűl és! Képviselőtársaim! A felvidéki társadalom egy mindennapos témájával kapcsolatban szeretném felhívni az önök figyelmét. Akár egy családi összejövetelnél, akár egy baráti találkozásnál, kollégák közötti beszélgetésnél mindig szóba kerül Felvidéken valami, egy téma, ami a Benešdekrétum. Sajnos, ez akár szülinap, karácsony, húsvét, megemlékezés, bármilyen ünnepség, mindenhol mindig szóba kerül a Benešdekrétum, ami a XXI. században már nem egy normális dolog. Azt mindenki tudja, hogy az 1920. június 4ei tr ianoni békediktátum által a területek nagyjából kétharmada, a népesség több mint fele elcsatolásra került az anyaországtól, s ez mindenkit súlyosan érintett. Sajnos, az elcsatolt területek magyarsága folyamatosan mind a mai napig hátrányos megkülönböztetés ek sorát kénytelen elviselni. Vegyük például Felvidéket, ahol nem volt elég az elcsatolás az anyanemzettől, de számos megpróbáltatást kellett kiállniuk, ilyen volt például a reszlovakizáció, a deportálások, a nyelvtörvény, a Benešdekrétumok. A Benešdekré tumok mind a német, mind a magyar kisebbség körében összeegyeztethetetlenek voltak az emberi jogokkal, ellentétesek a nemzetközi jog általános elveivel, a diszkrimináció és a kényszermunka tilalmával, továbbá a tulajdon sérthetetlenségének elvével is. Enne k ellenére ezeket a dekrétumokat Csehország és Szlovákia ma is jogrendje részének tekinti. A magyarságot megfosztotta állampolgárságától, ami a nyugdíj és más állami járadékok megvonását, illetve az állami alkalmazásból való elbocsátásokat is magával vonta . Betiltották a magyar nyelv használatát a közéletben, kizárták a magyar hallgatókat az egyetemekről, feloszlatták a magyar kulturális egyesületeket, befagyasztották a magyar bankbetéteket, lehetővé tették és szabályozták a németek és magyarok földjeinek e lkobzását, amelyekre cseheket és szlovákokat telepítettek be. A tömeges mennyiségű perek közül a kassai magyarper volt a legnagyobb, amelyben közel 600 magyart nyilvánítottak háborús bűnössé. Ebben az időszakban nagyjából 44 ezer személyt, köztük férfiakat , nőket, gyereket és öregeket szállítottak fűtetlen marhavagonokban Csehországba. A kényszermunkatáborokban a beneši gondolat szolgált alapul az etnikai tömeggyilkosságnak. Bár a Magyar Köztársaság és a Szlovák Köztársaság közötti jószomszédi kapcsolatról és baráti együttműködésről szóló szerződésbe már 1995be bekerültek az ETS 157. számú, a nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezmény azon részei, amelyek tiltják a nemzeti közösséghez tartozó személyek akaratuk elleni asszimilációjára, a helyi ősla kosság nyelvi, etnikai és vallási összetétele arányainak megváltoztatására irányuló intézkedéseket, Magyarország részéről mégis diplomáciai hallgatás és egyben nagy európai uniós csend uralkodott a témában, uralkodik máig. 2007. szeptember 20án a szélsősé gesen nacionalista Szlovák Nemzeti Párt kezdeményezésére a szlovák parlament összes pártja, kivéve a Magyar Koalíció Pártját, megszavazta a Benešdekrétumok sérthetetlenségéről szóló 1487/2007. számú határozatot. A dekrétumok összeegyeztethetetlenek az Eur ópai Unió Alapjogi Chartájával, ennek ellenére Szlovákia vezető politikusai 2007ben mégis megerősítették a Benešdekrétumok által létrejött jogi és vagyoni viszonyok megkérdőjelezhetetlenségét, érinthetetlenségét és megváltoztathatatlanságát. Ezáltal a szlovákiai magyarok jogilag továbbra is háborús bűnösök maradtak, így bármikor elég egyetlen kormányrendelet, hogy újra a vagyonuktól és állampolgárságuktól is megfoszthatókká váljanak. Ugyanez a jogszabály ad lehetőséget arra, hogy a magyaroktól elsajátí tott földterületekre a jogos leszármazottak még csak jogi igényt sem formálhatnak. 2007 után új lendületet kapott a magyarellenesség. A médiában általánossá vált, elterjedt a „magyar” megjelölés, amelyet úgymond az idióta szinonimájaként használnak. Tudato s történelemhamisítás is folyik folyamatosan Szlovákiában. A szlovák politikusok nem igazodnak a magyar lakosság nyelvéhez a magyar területeken sem, kultúrájukhoz sem, hanem épp ellenkezőleg, megalázzák, ócsárolják, verbálisan bántalmazzák, megfélemlítik ő ket.