Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. december 7. szerda (195. szám) - Az ügyészség 2015. évi tevékenységéről szóló beszámoló, valamint az ennek elfogadásáról szóló határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK: - DR. GYÜRE CSABA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
3480 vagy 50 százalékot meghaladó mértékben nőtt ezeknek a bűncselekményeknek a száma. Azt gondolom, hogy erre fokozot tan kell a jövőben mind a rendőrségnek, mind az ügyészségnek odafigyelni, ezek a statisztikák mutatják azt az irányt, ahova jobban kell koncentrálni a következő évben, amikor meghatározzuk a bűnüldöző szervek munkáját. Új jogszabályok és új bűncselekménytí pusok is bekerültek a jogszabályváltozások során. Ilyen a határzár tiltott átlépése, a határzár megrongálása, a határzárral kapcsolatos építési munkálatok megakadályozása. Ez megint új dolog volt a bűnüldöző szerveknél. 908 elkövető volt a határzár tiltott átlépésével kapcsolatban, megrongálás miatt 22 elkövetőt fogtak el, határzár építési munkáinak megakadályozásával kapcsolatban nem indult semmilyen büntetőeljárás. A váderedményességre ügyész úr külön fölhívta a figyelmet, bár azt mondta, hogy túl nagy je lentőséget nem tulajdonít neki. A 97,3 százalékos és váderedeményességi arány nyilván nagyon jó, kitűnő. Polt Péter elmondta azt, hogy a cél elsősorban nem az, hogy a vád eredményes egyen, hanem az igazság felderítése lenne a legfőbb cél. Én azt gondolom, hogy ez nem minden esetben igaz, és ezt támasztja alá az, hogy az ügyészi fellebbezéseknek, a súlyosbításra irányuló ügyészi fellebbezéseknek a váderedményessége már közel sem ilyen jó, ami éppen csak meghaladja a 25 százalékot, az egynegyedet, és ez itt szerintem ellentmondásban van ezzel a legfőbb ügyészi kijelentéssel. A feljelentés elutasítása elleni panaszoknak is teret szentel a legfőbb ügyészi jelentés. Ezzel kapcsolatban megjegyzi, hogy 24,6 százaléknak adott csak helyt az ügyészség. Ezen a terület en szeretném felhívni a figyelmet egy régi problémára, amely az előző parlamenti ciklus idején merült fel, mégpedig az, és ez ellen a Jobbik Magyarországért Mozgalom nagyban tiltakozott, amikor is - ugyan ez nem az eljáró ügyészség hibája, hanem a törvénya lkotó hibája - a jogszabályt oly módon változtatta meg, hogy a feljelentő csak abban az esetben élhet panasszal, ha a bűncselekmény elkövetése vele szemben történt meg. Ha ő kívülállóként jön rá egy bűncselekményre és úgy tesz feljelentést, abban az esetbe n ő panaszt nem tehet a feljelentés elutasítása ellen. Azt gondolom, hogy amikor ezt a törvényalkotó, az akkori kormányzati többség, akkor még kétharmados kormányzati többség meghozta, nyilvánvalóan bűncselekmények leplezésére szánta ezt a bűncselekményt, hogy amennyiben az ügyészség, a nyomozó hatóság elutasít egy feljelentést, abban az esetben ne lehessen panaszt tenni, ne lehessen továbbmenni, ne lehessen még tovább bolygatni azt az ügyet, hanem szépen tartsuk lent a titokban, a hamu alatt elfedve maradj on a dolog. Nyilván, álláspontom szerint itt elsősorban a bűncselekmények leplezését szolgálta ez a jogszabálymódosítás. Többször próbáltuk azóta is hatályon kívül helyezni és visszaállítani az eredeti állapotot. Ez nem sikerült. Nyilván ennek is köszönhe tő, hogy 24,6 százalékban adtak csak helyt a panaszoknak, és nagyon nagy többségben, több mint 75 százalékban ezt elutasították. Ha azonban megnézzük az ügyészség legfőbb feladatát, a legfőbb ügyész úr is a beszédében kiemelte az Alaptörvény 29. cikkelyét. Az ügyészség az igazságszolgáltatás közreműködőjeként mint közvádló az állam büntetőjogi igényének kizárólagos érvényesítője. Nagyon fontos és nagyon hangsúlyos, amit én is kihangsúlyoztam, a „kizárólagos” szó ebben. Kizárólagosan ő érvényesítheti a bünte tőjogi felelősséget. Miért van ebben kiemelt felelőssége az ügyészségnek? Azért, mert semmi olyan ügy, semmilyen ügy, amelyben az ügyészség nem emel vádat, az Magyarországon nem lesz bűncselekmény. Hiába követik el, hiába követik el sorozatban, hiába valós ul meg sorozatban, az nem lesz büntetett ember, aki ellen az ügyészség nem emel vádat. A bíróság nem ítélheti el azt az embert, aki ellen az ügyészség nem emel vádat. Ez mind rendben is lenne akkor, ha ez az ügyészi szervezet kitűnően működne, és csak és k izárólagosan a jogszabályoknak alárendelten, lelkiismerete szerint, jogszabályok szerint végezné a tevékenységét. (11.50) Előttem felszólaló képviselőtársam is elmondta a kritikáit, az alapvető kritikákat, amiket sajnos nekem is meg kell ismételni; mégpedi g, hogy miben látjuk azt a tevékenységet, mi az, ami kimaradt
