Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. december 7. szerda (195. szám) - Az ügyészség 2015. évi tevékenységéről szóló beszámoló, valamint az ennek elfogadásáról szóló határozati javaslat együttes általános vitája - DR. POLT PÉTER legfőbb ügyész, a napirendi pont előadója:
3467 vádat emel, a másik felében vagy nyomozásmegszüntetés történt, vagy pedig egyéb intézkedés, általában nyomozás továbbfolytatására került sor. Az egyik legfontosabb tényezője a 2015. évi tevékenys égnek a büntetőeljárás egyszerűsítése és gyorsítása volt. Ez évek óta kiemelt prioritás, és úgy érzem, hogy 2015ben nagyon jelentős eredményeket értünk el ezen a téren. Ennek jegyében a vádemelési javaslattal érkezett ügyek közül számos esetben, 4633 terh elt ügyében közvetítői eljárásra utaltuk az ügyet. Ez meghaladta a 2014es ilyen számot. Emellett éltünk a bírósági út elkerülésének további lehetőségeivel, a nyomozás megrovás alkalmazásával történő megszüntetésével, a vádemelés részbeni mellőzésével és e lhalasztásával is. (10.40) Azt kell hogy mondjam, hogy a bíróságot érintő gyorsító intézkedések is rendkívül sikeresnek bizonyultak 2015ben. Mérséklődött ugyan a bíróság elé állítás száma, azonban mégis továbbra is igen magas arányúnak tekinthető. Az össz es vádemelés 19 százalékában történt ilyen kezdeményezés, és ugyanakkor rendkívüli módon - relatíve rendkívüli módon - emelkedett a tárgyalás mellőzésével felelősségre vontak száma, és ezzel folytatódott a korábbi években megkezdett tendencia. Ez az az elj árásgyorsító intézkedés, amellyel leginkább összefügg a bírósági ügyteher csökkenése és a bírósági ügyhátralék ezzel párhuzamos csökkenése is. Szeretném azt mondani, hogy végeztünk egy vizsgálatot ezzel kapcsolatban, és egyenes összefüggés, korreláció muta tható ki az ügyészség gyorsítást és eljárást egyszerűsítő intézkedéseinek bevezetése, azok számának emelése, valamint a bírósági ügyteher és ügyhátralék csökkenése között, gyakorlatilag ugyanazok a statisztikai mutatók jellemzik a két tevékenységet. Tehát az ügyészség alapvető érdemeket szerzett abban megítélésünk szerint, hogy a lakosságot közvetlenül érintő és rendkívül fontos mutatója a bíróságoknak ebben a tekintetben sokkal kedvezőbbé vált az elmúlt években. 2015ben is folytatódott az a tendencia, ami t nagyon fontosnak tartottunk, hogy tudniillik a bűncselekmény útján szerzett javakat minél nagyobb arányban vonjuk el. Ez elsősorban a pénzmosás visszaszorításában és a vagyonvisszaszerzésben öltött testet. Fontos vizsgálatot folytattunk le, kettőt is 201 5ben ezzel kapcsolatban. Az egyik a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása elleni szakértői bizottsággal karöltve, annak országvizsgálatával összefüggésben történt, a másik pedig a gazdasági bűncselekmények körében a vagyonvisszaszerzésre irányuló kénysz erintézkedések tapasztalatainak vizsgálata volt. Mind a kettő igen fontos eredményeket hozott, és ennek következtében részletes iránymutatást adtunk, amellyel már 2016ban is, azt gondolom, hogy előre tudtunk lépni. Meg kell hogy mondjam, hogy ezen a terül eten további lépésekre van szükség, az a meggyőződésem, hogy ez egy nagyon fontos területe a bűnözés visszaszorításának. A regisztrált bűncselekmények számának csökkenése 2015ben a büntetőbíróság előtti tevékenységben is megmutatkozott. A megvádolt személ yek száma is csökkent, ennek megfelelően a bíróságok jogerős határozataival érintett vádlottak száma is csökkent. Ez csak részben vezetett az ügyész tárgyalási feladatainak csökkenéséhez. Igaz ez a tétel a járási és járási szintű bíróságokra, de a másodfok ú eljárásra viszont nem. Másodfokon az ügyészi részvétel ugyanolyan volumenű volt, mint a korábbi években. És nem jelentéktelen azon ügyek aránya, ahol nincsen kötelező ügyészi részvétel, azonban 2015ben az ügyész mégis részt vett a bírósági eljárásban, n evezetesen: nyilvános ülésen, ahol személyesen képviselte álláspontját. A vádlottak számának csökkenésével arányosan a büntetéssel vagy intézkedéssel sújtott elítéltek száma is csökkent, ugyanakkor a büntetések, intézkedések aránya nem vá ltozott, 2015ben is több mint 80 százalékos volt a büntetéssel sújtottak aránya. Itt egy adatot azért ki kell emelni: emelkedett 2015ben az életfogytig tartó szabadságvesztéssel sújtottak száma, a 2014es 27ről 39re. A bíróság leggyakrabban továbbra is a határozott tartamú szabadságvesztést szabta ki. Ezen belül nem változtak az arányok, lényegében egyharmada ennek végrehajtandó szabadságvesztés volt, kétharmada pedig végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés.
