Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. december 7. szerda (195. szám) - A Kúria elnökének országgyűlési beszámolója a Kúria 2015. évi tevékenységéről a jogegység biztosítása és az önkormányzati normakontroll körében című beszámoló, valamint az ennek elfogadásáról szóló határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK: - DR. RUBOVSZKY GYÖRGY, a KDNP képviselőcsoportja részéről: - ELNÖK: - DR. STAUDT GÁBOR, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
3456 támogatásra méltó, és ezért a Magyar Szocialista Párt a beszámolót mindenképpen tám ogatni fogja. Köszönöm szépen figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK : Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! A KDNP képviselőcsoportjának vezérszónoka Rubovszky György képviselő úr. Parancsoljon, öné a szó. DR. RUBOVSZKY GYÖRGY, a KDNP képviselőcsoportja részéről : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Ha már Répássy képviselő úr belement egy kicsit ennek a történelmi áttekintésébe, akkor én is annyiban hadd menjek bele, hogy a régi igazgatá si rendszernek, az úgynevezett Országos Igazságszolgáltatási Tanácsnak én két alkalommal is tagja lehettem, úgyhogy közvetlenül láttam ezt a gyakorlatot, és láttam azt, hogy akkor az OIT elnöke hivatalból az Országgyűlés által megválasztott legfelsőbb bíró sági elnök volt. Az igazgatást alapvetően a hivatal bonyolította, de az elnök közvetlen irányítása mellett, és ha jól emlékszem, akkor Vastagh Pál igazságügyminiszter minisztersége alatt, 19941998 között jött létre az Igazságszolgáltatási Tanács. (Dr. Bár ándy Gergely: 1997ben.) Azelőtt a bírósági hivatal és a bírósági igazgatás az Igazságügyi Minisztériumnak egy főosztálya volt. Amikor szóba került az OIT hatáskörének szétválasztása, tehát hogy legyen egy szakmai vezető és ez a Kúria elnöke, és legyen egy igazgatási vezető, aki az Országos Bírósági Hivatal vezetőjeként a bírósági igazgatást ellátja, akkor azért baljós hírek jöttek Európából, mert volt olyan ország, ahol ezt a szétválasztást megcsinálták, és annak ellenére, hogy ott is a legfelsőbb bíróság elnöke a szakmai dolgokért felel, a bírósági hivatal vezetője pedig az igazgatási dolgokért, akkor abban az országban a pénzügyminiszter a költségvetést mégis a legfelsőbb bíróság elnökével tárgyalta meg, holott nem ő látja el az igazgatási feladatokat. Sz óval, nem volt teljesen sima és teljesen tiszta az a kép, amit Európa mutatott ebben a kérdésben; voltak félelmek. Meggyőződésem szerint ezek, hála istennek, alaptalanok voltak. A legjobb tudomásom szerint a Kúria és az Országos Bírósági Hivatal vezetése k özötti kapcsolat teljesen rendezett és normális, és minden körülmények között megfelel. Tisztelettel én mint a bizottság elnöke, nem tettem fel kérdést, de a feltett kérdésekre adott válaszok alapján teljes, nyugodt meggyőződéssel támogattam az országgyűlé si határozat előterjesztését, és itt is azt szeretném bejelenteni, hogy a Kereszténydemokrata Néppárt képviselőcsoportja támogatja azt, hogy az Országgyűlés ezt a határozati javaslatot, vagyis a beszámoló elfogadását hozza be. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK : Köszönöm szépen, képviselő úr. A Jobbik képviselőcsoportjának vezérszónoka Staudt Gábor képviselő úr, aki felszólalását az emelvényen mondja el. Megvárjuk, amíg képviselő úr felérkezik az emelvényre. Öné a szó, képvi selő úr, parancsoljon! DR. STAUDT GÁBOR, a Jobbik képviselőcsoportja részéről : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Darák Elnök Úr, Kónya Elnökhelyettes Úr, illetve a Kúriáról megjelent Munkatársak! Nagyon nagy öröm, amikor hasonló beszámolóka t tudunk tárgyalni itt az Országgyűlés előtt, illetve a szakbizottságban is, hiszen ez egy olyan fórum, ahol a bírósági munkát értékelheti az Országgyűlés, az országgyűlési képviselők, szakmai alapon természetesen, és együtt egy szakmai munkát, szakmai köz ös gondolkodást is el lehet indítani. Ez más esetekben nagyon nehézkes, hiszen sokszor illeti a kormány tagjait, képviselőket vagy akár egyéb szervezetek képviselőit is - bár itt nyilván, ami a kormányt és az országgyűlési képviselőket illeti, az sokkal ha ngsúlyosabb ebben a kérdésben - a vád, hogy beleszólnak az ítélkezésbe, ha bizonyos ítéletekről véleményt mondanak, vagy a bíróságokra - rosszabb esetben - nyomást szeretnének gyakorolni. Természetesen a nyomásgyakorlás nem megengedett, és nem is tartjuk j ónak, a szakmai vitát viszont annál inkább, és nagyon nehéz - természetesen tudjuk - ezt a
