Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. december 7. szerda (195. szám) - A Kúria elnökének országgyűlési beszámolója a Kúria 2015. évi tevékenységéről a jogegység biztosítása és az önkormányzati normakontroll körében című beszámoló, valamint az ennek elfogadásáról szóló határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK: - DR. RUBOVSZKY GYÖRGY, az Igazságügyi bizottság elnöke, a napirendi pont előadója:
3451 i degenrendészeti ügyekben; és jelentős döntést hoztunk P.6. szám alatt az iskolai szegregációt illetően. Már 2015ben felvetődött a végrendeleti tanúk aláírásával kapcsolatos követelmények kérdése egy elvi határozatban. Azonban ez az elvi határozat nem zárt a le a kérdést. A közelmúltban hozott a Kúria új jogegységi határozatot, amelyben kitágította a bizonyítás lehetőségét a végrendeleti tanúk aláírásával kapcsolatban. Fontosnak tartom továbbá a P.11. számú elvi határozatot, amely a fogyatékkal születő gyerm ekkel kapcsolatos kártérítési igények teljességéről rendelkezett; a G.1. számú elvi határozatot, amely elhatárolta egymástól a fogyasztói és a nem fogyasztói kölcsön ismérveit, és a Munkaügyi Kollégium pedig a 14. számú elvi határozatában fejtett ki állásp ontot a vezetői minőség vonatkozásában. Tisztelt Országgyűlés! Tekintettel arra, hogy az Igazságügyi bizottság előtt rendkívül értékes felvetéseket hallhattam a Kúria működésével kapcsolatban, engedjék meg, hogy ebből négy momentumot kiemeljek. Az első, ho gy vajon mennyiben alkalmazza a Kúria és az igazságszolgáltatás az Alaptörvény rendelkezéseit közvetlen módon. Erre a kérdésre akkor is utaltam az „Ötéves az Alaptörvény” című, itt a Felsőházi teremben tartott konferencián elmondott előadásomra, amelyből k itűnik, hogy az igazságszolgáltatásnak fontos része az Alaptörvény megalapozó rendelkezéseinek az alkalmazása, még akkor is, ha közvetlenül az Alaptörvényre nem, inkább az annak tartalmát kiteljesítő törvényi szabályozásra alapozzák a bíróságok a döntéseik et. Egy másik felvetésben azt a kérdést intézték hozzám, hogy vajon rendben vannake a Kúria normakontrolleljárásának szabályai. Arra utaltam, hogy az új közigazgatási perrendtartás a tegnapi napon végleg elfogadott és megszavazott formájában már tartalma zza kodifikált módon a kúriai normakontroll eljárási szabályait is. Azt a kérdést is felvetették, hogy vajon miért éppen 2015ben foglalkozott a Kúria a törvényes vád ismérveivel. Erre a válaszom az, hogy az idézett B.10. elvi határozat nem absztrakt jogi iránymutatás, hanem egy konkrét ügy kiemelése mint iránymutató döntés a Kúria részéről. Tehát a magyarázata annak, hogy a B.10. elvi határozatot miért éppen 2015ben, miért éppen abban az időpontban tette közzé a Kúria, az, hogy ez az ügy ekkor fejeződött be, és ekkor vált alkalmassá arra, hogy elvi határozatként kiemeljük. A negyedik kérdés, ami az Igazságügyi bizottság előtt felmerült, egy konkrét üggyel volt kapcsolatos. A felvetés tartalma szerint az a kérdés, hogy vajon elfogadhatóe az, ha egy ítélőtá bla két alkalommal is a Kúria hatályon kívül helyező döntésével ellentétben más jogi álláspontra helyezkedik egy bűncselekmény minősítésével kapcsolatban. Ezzel a konkrét üggyel kapcsolatban természetesen nem tudok választ adni. Általánosságban azonban meg tudom fogalmazni azt az elvet, hogy a szervezeti kultúrának egyik lényeges eleme, ahogy fogalmazni szoktunk a bíráskodás képlete szerint, egy bírói tanács ítél, amit a jogorvoslati igény esetén felülbírál egy másik bírói tanács, és ez jól van így. (9.20) A bírói szakmai meggyőződésének nem kell meghátrálnia akkor sem, ha a felettes bíró eltérő álláspontra jut. Amennyiben nem volna így, a bíráskodás elveszítené az éltető elemét képező függetlenségét. Ezért nem történhet meg, hogy egy bíró szakmai meggyőződé séhez való ragaszkodása valamilyen szankció alá vonást eredményezhessen. Hozzá kell azonban tennem, hogy az adott ügyben a Kúria álláspontja végül érvényesül. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.) ELNÖK : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtár saim! Most megadom a szót Rubovszky György úrnak, az Igazságügyi bizottság elnökének, a határozati javaslat előterjesztőjének, szintén 30 perces időkeretben. Parancsoljon, elnök úr! DR. RUBOVSZKY GYÖRGY, az Igazságügyi bizottság elnöke, a napirendi pont el őadója :
