Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. december 5. hétfő (193. szám) - Egyes iskolaszövetkezetekkel összefüggő törvények módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája - ELNÖK: - DUNAI MÓNIKA (Fidesz):
3348 Ezért nem munkabé rt kap, hanem díjazást. Tudja, államtitkár úr, hogy mi a kettő között a különbség, a munkabér meg a díjazás között? Ha valamikor még lesz olyan, persze, ha önökön múlik, akkor nem lesz, de ha nem önökön, akkor lesz, hogy mondjuk, nyugdíjbiztonság, akkor má s a munkabér és más a díjazás kérdésköre. Magyarul, azt tudom mondani, hogy a Fidesz és a KDNP közös összefogásával a hallgatókat egy újabb lépéssel továbblökték a munka törvénykönyvétől, gyakorlatilag annak a hatályától és annak a biztonságától vagy azált al biztosított kérdésektől. A munkajogi védettséget gyengítették ezen mostani törvénytervezet keretei között is. A munkaadók valószínűleg nem járnak rosszabbul, de még egyszer mondom, az iskolaszövetkezet tagjai igen, az iskolaszövetkezet tulajdonosai vélh etően nem. De lehet, hogy egy kicsit kutakodni kellene, hogy kik is az iskolaszövetkezetek tulajdonosai, esetleg nincseneke olyan összefüggések, amelyek a szerencsejáték felé vezető útvonal, a kaszinók felé vagy bármi más irányba megmutatkoztak az elmúlt időszakban. Tudják, azért fontos ezzel a kérdéskörrel ilyen értelemben foglalkozni a munkatörvénykönyv szemszögéből, a díjazás helyetti munkabér szemszögéből, merthogy évente nagyjából 180200 ezer olyan fiatal van, akik diákként valamilyen értelemben érin tettek, érintettekké válnak, és ezek közül nagyjából 130150 ezer fő - nyilván pulzál a rendszer , ők az iskolaszövetkezet keretei között mutatkoznak meg. Őket is statisztikai alanyként használják, mint a közfoglalkoztatottakat, mert Dunai Mónika, nagy ti sztelettel, hét évvel ezelőtt, tessen majd megnézni, hogyan nézett ki, az iskolaszövetkezet keretei között dolgozó fiatalok a munkaügyi statisztikában bent voltake vagy nem; most bent vannake vagy nem? Tudok válaszolni a saját kérdésemre. Igen, a különbs ég az, hogy önök a statisztikába ma beleszámítják azokat, akiket hét évvel ezelőtt nem számított bele a rendszer, és így próbálnak meg félrevezető, manipulált statisztikai adatokkal foglalkoztatási többleteket életre hívni. Nem így kell, nem! Úgy kell, aho gy a választási programban leírták, úgy, hogy hozamtermelő adóforintokat fizetők, a gazdaságban produktummal párosuló munkahelyeket hívnak életre. Ezt elfelejtették a cselekedeteik kapcsán. Azt akarom tehát mondani, hogy jelen tervezet nem ad, hanem elvesz , és azt akarom még mondani, hogy a járulékcsökkentés útján történő visszafoglalkoztatás nem stabilizálás, nem, még nem is rugalmasság, a munka világából való kivezetés kategóriája. Tudják, akkor, amikor akár foglalkoztatási szövetkezetek, akár iskolaszöve tkezetek keretei között beszélünk ilyen dolgokról, akkor sokkal inkább arra kellene törekedni, hogy ez tényleg a munka világába való vezetést segítse és alapozza meg, és ne azt játssza ki. Elnök úr, köszönöm szépen. ELNÖK : Köszönöm szépen, képviselő ú r, jegyző úr. Megadom a szót Dunai Mónika képviselő asszonynak, Fidesz. DUNAI MÓNIKA ( Fidesz ): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Nagyon röviden szeretnék csak reagálni arra a felvetésre, hogy hogyan is és milyen logika a lapján javasoljuk jelen előterjesztésben azt, ami a szabadságolásokat érinti. A diákszövetkezeteknél azok, akik tanulóként vagy egyetemifőiskolai hallgatóként dolgoznak, az ő esetükben a hallgatói jogviszony és a tanulói jogviszony az, ami az egész fogla lkoztatásukra - ha így fogalmazunk , kiterjed. Eben a rendszerben értelmezhetetlennek tűnik és értelmezhetetlen a szabadság kérdése. Nagyon különböző az, hogy ki mennyit dolgozik egy évben iskolaszövetkezeten keresztül. Nagyon gyakran csak a nyári szünet idején, két hétre vagy egy hétre mennek el dolgozni, és vannak olyanok, főiskolások, egyetemisták, akik heti több alkalommal rendszeresen dolgoznak iskolaszövetkezeten keresztül. De ettől függetlenül ezt a tevékenységet, ezt a munkavállalást csak a hallgat ói, illetve a tanulói jogviszonyukkal összeegyeztethető módon, gyakorlatilag a szabadidejükben, amikor nincs tanulási kötelezettségük, akkor vállalhatják el. Igazán nehéz ezt a
