Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. szeptember 19. hétfő (168. szám) - Dúró Dóra (Jobbik) - az emberi erőforrások miniszteréhez - „Kevesebbet ésszel, mindent erővel?” címmel - ELNÖK: - DÚRÓ DÓRA (Jobbik): - ELNÖK: - DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára:
318 Valóban volt az oktatásnak egy lejtmenete, amikor akár elvették a szocialisták a 13. havi fizetést - ez több mint 78 milliárd forintos forráskivonást jelentett az oktatásügyből , de volt olyan pár esztendő, két esztendő, az utolsó két szocialista kormányzás, amikor 17 százalékkal csökkent GDParányosan az oktatás finanszírozása, és ezután 2013tól kezdhetett el felfelé kúszni újra, hiszen a magyar gazdaság most már megtermelte azt a többletforrást, amiből elsőkén t az oktatásba tudtunk pénzeket tenni. Az első terület, ahol életpályát indítottunk, az első terület, ahol nagyon jelentős többletforrást vállalt a költségvetés azért, hogy azon a pályán valóban életpálya tudjon elindulni és érdemi, legalább 50 százalékos emelés legyen átlagosan az ágazatban dolgozók számára, az pont az oktatásügy volt, mert mi is azt mondtuk, hogy elsőként ezzel kell foglalkozni. Még hogy más OECDmegállapítást is idehozzak, pontosan azért, hogy elegen jelentkezzenek, hogy legyen pedagógusutánpótlás, hogy ne legyen szaktanárhiány, ezért indítottuk a Klebelsbergösztöndíjat is, hogy azzal is minél többeket tudjunk ösztönözni a pedagóguspályán való elhelyezkedésre. Köszönöm szépen. ELNÖK : Köszönöm szépen, államtitkár úr. Egyperces viszonvála szra Dúró Dóra képviselő asszonyé a szó. Parancsoljon, képviselő asszony! DÚRÓ DÓRA ( Jobbik ): Tisztelt Államtitkár Úr! A felszólalásom második részében felvetett kérdéseimre, tehát az államosítás mikéntjére és annak működésére egyáltalán nem reagált, ú gyhogy kérem a rendelkezésére álló egy percben ezt is tegye meg. Az én összehasonlításom, ez a számsor a GDParányos ráfordítást jelentette; tehát azt, hogy a meglévő költségből mennyit fordítanak oktatásra. Ebben Magyarország Orbán Viktor kormányzása idej én az OECDországok között utolsó helyen állt 2013ban. Holott egyébként a 201013 közötti időszakban is voltak olyan országok, amelyek növelték a ráfordítást, annak ellenére, hogy semelyik ország nem tudott jó gazdasági mutatókat produkálni, és ebben az i dőszakban is Magyarország GDPje növekedett. Tehát növekedett a GDP, és ennek ellenére költöttek kevesebbet az oktatásra 2013ban, mint tették azt 2010ben, tehát a kiindulóponthoz képest is csökkentették addig a forrásokat. A szerkezetváltoztatások működé sképtelenségéről is kérem, hogy akkor mondja el véleményét. Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK : Köszönöm szépen, képviselő asszony. Az egyperces válasz Rétvári Bence államtitkár úré. Parancsoljon! DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériu mának államtitkára : Köszönöm szépen. Szerintem egyikünk sem akar matematikaórába átmenni, de, tisztelt képviselő asszony, ha a szocialisták egy csökkenő GDP mellett is csökkentették még az oktatásra fordíthatót, az azt jelenti, hogy kevesebből is arányaiba n még kevesebbet adtak. Tehát duplán adtak keveset. Míg a mi időnkben végre megindult a GDP növelése, és jóval többet adtunk pluszforrásként az oktatásügynek minden évben, mint a GDP növekedése. És nem sok országot tud mondani, képviselő asszony, ami az ut olsó négy évben 50 százalékos béremelést adott a pedagógusoknak. Nem sok ilyet talál. Nyilvánvalóan Magyarországon volt is okunk arra, hogy ezt megtegyük, hiszen elvettek a szocialisták egyhavi bért, ezt nekünk pótolni kellett, és ezen túl is jóval többet tettünk hozzá a pedagógusok béréhez, de nem nagyon talál Európában még egy olyan országot, ahol ilyen mértékű volt. Amikor én megnéztem, talán két ország volt, ahol hasonló mértékű volt a pedagógusok béremelkedése, mint Magyarországon.
