Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. november 29. kedd (192. szám) - Az ülésnap megnyitása - A közoktatás helyzetéről? című politikai vita - ELNÖK: - DR. HOFFMANN RÓZSA, a KDNP képviselőcsoportja részéről:
3065 Köznevelési Tanács jogköreit megnyirbálták, megszüntették a felsőoktatásban a felsőoktatási kerekasztalt, majd három és félnégy évvel később - látva a tavalyi, tavalyelőtti pedagógus- és nem pedagógus megmozdulások erejét , 2014től így vagy úg y megpróbálják ezt helyrekalapálni. Jelentem önöknek, hogy egyelőre nem sikerült. Tisztelettel szeretném megkérdezni önöket, mire való az a bizonyos 150 központ, amelyet most kijelölni kívánnak, ahol pedagógusok, iskolák és helyi szülői és más munkacsoport ok véleménye szerint az alsó tagozatot helyben meghagyva a felső tagozatokat kívánják összevonva megtartani. Ezt egyelőre nem vitatni kívánom, csak hogy világosan lássunk, szeretném megkérdezni, vane ilyen szándékuk, hogy 150 tankerületi központba koncent rálják a felső tagozatot. Azt is szeretném megkérdezni - lehetőleg név szerint, mert mégiscsak nyilván tudós és hozzáértő emberek munkája ez , hogy kik írják a NATot, kik azok a személyek, munkacsoportok, amelyek az ország számára ezt a fontos dokumentum ot készítik. Hogyha ezekre a kérdésekre választ kapunk, akkor bízvást jobb képet tudunk alkotni arról az oktatáspolitikáról, amiről a véleményünk jelenleg az, hogy csapnivaló. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiból.) ELNÖK : Köszönjük. Most megadom a szót Hoffmann Rózsának, a KDNP képviselőcsoportja vezérszónokának. DR. HOFFMANN RÓZSA, a KDNP képviselőcsoportja részéről : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Vendégeink! Éppen öt évvel ezelőtt, 2011 novemberében kezdte tá rgyalni az Országgyűlés azt a törvényt, amely köznevelési törvény lett, és amelyet 2011. december 19én hajnalban, igen nagy többséggel fogadott el az Országgyűlés. A törvény elfogadása után nagyon gyors ütemben több mint 120 jogszabályt alkottunk meg 2014 nyaráig, azóta pedig további jogszabályok szolgálták azt a célt, amit a köznevelési törvény a bevezetőjében is értelmezett, hogy keretjellegű a törvény és a kereteket egyéb jogszabályokkal kell kitölteni, hiszen a részleteket nyilvánvalóan nem törvény sza bályozza a modern jogállamokban. (Gelencsér Attila elfoglalja helyét a jegyzői székben.) A törvény elfogadásával tulajdonképpen befejeződött az a munka, amellyel leraktuk egyértelműen a szilárd alapjait egy új köznevelési rendszernek, és ezt a köznevelési rendszert a céljai és a hozzá megtett út minősítik. Ezeket a célokat nem vitatta senki a vitában, és a mostani vita sem a célokról zajlik, ahogy látom, hanem inkább a végrehajtásnak egyikmásik helyes vagy helytelen lépéséről. Ezért semmiképpen sem tudom értelmezni azt, hogy miért léptek fel többen ez év tavaszán azzal a jelszóval, hogy vonjuk vissza a törvényt, forduljunk vissza a régi helyzethez, ami itt ma nem hangzott el, de látensen mégiscsak az előttem szóló Hiller István képviselő szavaiban benne vo lt, aki gyalázatosnak nevezte ezt a törvényt és az egész oktatáspolitikát pocséknak. Mi több, idehozta Herczeg Ferencet is, a több mint száz évvel ezelőtti képviselőt, írót, aki A gótikus ház című munkájában valóban leírta ezeket a sorokat, de azt is leírt a, hogy 14 év alatt hogyan tette tönkre az ellenzék az obstrukció intézményével azt a szándékot, hogy Magyarország felépítése tovább folytatódjék. Ezért tehát kiragadni persze sok mindent ki lehet, de forduljunk el a múlttól, én inkább a jelenről és a jövő ről szeretnék röviden szólni. Arról tudniillik, hogy miért helyes ez a köznevelési törvény, ha - hozzáteszem, sosem titkoltam, én sosem tagadtam - a hozzávezető útnak a módszerei, pedagógiai eljárásai esetleg vitathatók, és azért van egy demokratikus társa dalmunk, azért van sok szakmai intézményrendszerünk és részben politikai intézményrendszer is, hogy ezeket megvitassuk. Hozzáteszem, hogy ezeknek a vitáknak a nagy része meglátásom szerint inkább az egyetemi szférába, a konferenciákra tartozna, mert nagyon sok olyan van közöttük, ami nem politikai kérdés, természetesen bármit be lehet hozni a parlamentbe.
