Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. november 29. kedd (192. szám) - Az ülésnap megnyitása - A közoktatás helyzetéről? című politikai vita - HISZÉKENY DEZSŐ jegyző: - ELNÖK: - HISZÉKENY DEZSŐ jegyző: - ELNÖK: - DR. PALKOVICS LÁSZLÓ, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára, a napirendi pont előadója:
3056 idei célelőirányzathoz képest a Klebelsberg Intézményfenntartó Központhoz tartozó tankerületeknek a költs égvetése. Nagyon fontos megemlíteni, hogy a költségvetés tervezése iskolai szinten, egész pontosan feladatellátási szinten történik, és ebből számítjuk ki azt, hogy mennyi a teljes állami intézményfenntartó éves költségvetése. Ez a folyamat megtörtént, nov ember 30ával feltöltésre kerültek az NMIköltségvetések, ahogy említettem, iskolai szinten. Az iskolaigazgatók, illetve a tankerületi központvezetők együttműködésében valósult meg, és ez nem egy kicsi feladat. A pedagógusok neveléssel, oktatással lekötött munkaideje, illetve a státuszszámítás ügyében is történt egy sor dolog. A 2226 órára vonatkozó jelenlegi szabályozást megtartottuk. Azt gondoljuk, hogy ez a szabályozás elegendően jó arra, hogy az iskolát irányítani lehessen. Viszont van egy sor terület, ahol szükség volt módosításokra. Ilyen például az, hogy bizonyos funkciókban - munkaközösségvezető, osztályfőnök, diákönkormányzatot segítő, ellátó pedagógus - beszámítható, illetve plusz órakeretet biztosítottunk arra, hogy ezt a feladatot jobban el leh essen végezni. S az is fontos, hogy a kötött munkaidő, tehát a 32 óra irányítását, ellenőrzését egyértelműen az intézményvezető hatáskörébe utaltuk. Azt gondolom, abban soha nem volt vita köztünk, hogy az iskolában lehet a gyerekekkel foglalkozni. Azt pedi g, hogy milyen, a törvényben nem rögzített megoldások jelentek meg félórás felbontással a munkaidőt követni, az intézmény igazgatójára bíztuk. Ha kívülről nézünk rá nemzetközi kitekintéssel a magyar oktatási rendszerre: a diáktanár arányban a magyar iskol ák kifejezetten jól állnak. Az OECDországok rangsorában ötödikként nálunk a legalacsonyabb az egy tanárra jutó gyerekszám. Ez jelenthetné azt is, hogy kisebb csoportban jobban tudunk foglalkozni a gyerekekkel, de ez nem tükröződik vissza az eredményekben. Ennek persze indoka van. Ennek az az indoka, hogy az eloszlás nem egyenletes. Egy nagyvárosi nagy iskolában ez az arány lényegesen magasabb, és ez azt a vélelmezést, hogy nagy osztályban nem lehet jól tanítani, abszolút cáfolja. A múlt héten az OECD oktat ási igazgatója is ugyanezt állapította meg. Tehát egy nagy város nagyobb iskolájában ez az arány ilyen értelemben rosszabb, holott jobb eredményeket produkál, míg a kisebb települések kisebb iskoláiban ez az arány lefelé tolódik. Ez mutatja azt a fajta egy enlőtlenséget, ami a különböző iskolák, iskolatípusok között van. Ezzel komolyan kell foglalkoznunk, hogy hogyan tudunk erre megoldást találni. Itt megint az a cél, hogy mindenki a jó oktatáshoz férjen hozzá, és ennek a biztosítása a feladat. Az még egy ki csit a finanszírozáshoz tartozik, hogy egy sor olyan ügyet oldottunk meg, illetve tettünk rá javaslatot, amely részben a szakszervezetekkel való tárgyalásokból, részben pedig a köznevelési kerekasztalból jött ki. Ilyen a pótlékok differenciálása, az, hogy az erre vonatkozó forrást úgy határoztuk meg, hogy az valóban differenciáló legyen. Elkezdtünk foglalkozni - bár ebben még nem jutottunk végleges megoldásra - a nyugdíjas pedagógusok továbbfoglalkoztatásának a kérdéseivel. Az egy valós igény, hogy az adott pedagógiai szakasz végéig tudjon maradni az a pedagógus kolléga, aki akar maradni, hogy ne zavarjuk meg az oktatás folyamatát; a területi és diszciplináris szempontok figyelembevételével legyen lehetőség a továbbfoglalkoztatásra; a nyugdíjas kort elérő sz akértőket továbbra is tudjuk alkalmazni érettségi, illetve szakmai vizsgaelnöki feladatokra, valamint a minősítési rendszer elemeként. Több megjegyzés, kritika érte a tanfelügyeleti rendszert. Ezen már a tavasz folyamán lényegesen módosítottunk, lényegesen egyszerűsítettük. Az intézményi önértékelés két év helyett ötévente lesz kötelező. Azok a pedagógusok, akik sikeres minősítésen estek át, három évre mentesülnek a tanfelügyelet alól. Ezek a módosítások mind megtörténtek. Szintén a köznevelési kerekasztal által meghatározott feladatként elkezdtünk az intézményi önértékelés rendszerével foglalkozni. Ebben a pedagógus jelenik meg mint az értékelés eleme, de ezt valamilyen módon majd át kell vinnünk az intézményekre, hiszen az intézményt tudjuk kívülről látni, nem csak az egyes pedagógust. A kettő persze összefügg.
