Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. november 28. hétfő (191. szám) - Napirend utáni felszólaló: - DR. LUKÁCS LÁSZLÓ GYÖRGY (Jobbik): - ELNÖK: - VÁGÓ SEBESTYÉN (Jobbik):
3045 DR. LUKÁCS LÁSZLÓ GYÖRGY ( Jobbik ): …illetve ne akarja lenézni azokat a jászokat, akik nem önökkel, illetve önnel képzelik el a jövőjüket. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik padsoraiban.) ELNÖK : Tisztelt Országgyűlés! Szintén napirend utáni felszólalásra jelentkezett Vágó Sebestyén képviselő úr, Jobbikképviselőcsoport: „A tatabányai bányászkodás szakmai és kulturális, tá rgyi és szellemi értékeinek megőrzése” címmel (sic!). Megadom a szót képviselő úrnak. VÁGÓ SEBESTYÉN ( Jobbik ): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Pénteken volt szerencsém részt venni egy nagyszerű eseményen, az Országos Magyar Bányász ati és Kohászati Egyesület Tatabányai Szervezete által rendezett szakestélyen. A szakestélynek nem is adhatott volna más jobb és méltóbb környezetet, mint a tatabányai Ipari Skanzen. Eddig is tudtam azt, hogy a bányászokban, a volt bányászati dolgozókban m élyen él a hagyománytisztelet, hiszen láthattam a városban is, illetve bányászközösségekben, illetve bányászati településeken, hogy legyen bármilyen ünnep, legyen bármilyen esemény, vagy legyen akár bányásznap, az öreg bányászok is magukra öltik a bányásze gyenruhájukat, kifényesítik annak a gombjait, és így jelennek meg egyegy rangos eseményen. Néprajzi érdeklődésű voltam mindig is, a történelem is érdekelt, és öröm volt látni azt ezen a szakestélyen, hogy hogyan elevenednek meg a régi bányászhagyományok, hogyan elevenednek meg azok a hagyományok, amelyek még Selmecbányáról öröklődtek. 1735ben megalakítják a Selmecbányai Bányászati Tanintézetet, és a megalakulása után nem sokkal az ott tanuló diákok fel is élesztették ezeket a hagyományokat, aminek az az é rdekessége, hogy ezek mind középkori szokásokra, középkori hagyományokra, illetve tradíciókra épülnek. Persze a sors nem volt kegyes a selmecbányai, később főiskolával és egyetemmel. 1920ban a trianoni döntés után az akkori Csehszlovákiához került. Ekkor az egyetemet áthelyezték Sopronba. Itt zárójelben megjegyezném azt, hogy annak van jelentősége, hogy Sopron Magyarországon maradhatott. Azt nagy részben köszönheti azoknak a diákoknak is, akik az egykori selmecbányai, akkor már soproni egyetem hallgatóikén t kivették a részt a harcokban és elérték azt, hogy többek között Sopron se csatolódjon el az országtól. Tehát ezeket a hagyományokat tartják életben ennek az egyesületnek a tagjai is többek között az ilyen szakestélyekkel. Öröm volt látni azt, hogy hogyan mondják nyugdíjas, idős létükre is a régi rigmusokat, amiket még egyetemista, főiskolás korukban tanultak vagy aktív bányászati dolgozóként az ilyen eseményeken folytattak. Azt is tudni kell, hogy ez az idei szakestély, az egyesület szervezésében létrejöt t szakestély egy különleges évfordulóhoz is csatlakozva ünnepélyesebbé tudott válni, ugyanis 120 éves a Tataimedence szénbányászata. 1896 őszén kezdték el mélyíteni az első mélyművelésű aknát az akkor még nem város, de azóta város környékén. Ez a gróf Est erházy Ferencakna volt, ahonnan az első csille szenet 1896 karácsonyán hozták fel. Azt is érdemes tudni, hogy ez az akna egészen 1923ig működött, és az 1923as működéséig több mint 4 tonna szenet hoztak fel ebből a bányából. Tehát ennek az eseménynek ez a különleges évforduló is emelte a fényét. (22.50) Bár tudjuk azt, hogy Tatabányán már régóta nem működik bánya, illetve hogy a közelmúltban lakat került az utolsó mélyművelésű bányára is Magyarországon, a Márkushegyi Bányaüzemre, de mégis az egykori dolgo zók, az egykori bányászati dolgozók tartják ezeket a hagyományokat. Mint ahogy elmondtam, a hagyományokat megpróbálta megtörni, illetve majdnem megtörte a szerencsétlen és vészterhes trianoni békediktátum is, de örömmel látjuk azt, hogy ezekben az egyesüle tekben tovább folyik a munka, tovább folyik a hagyományőrzés, illetve már több egyetem is csatlakozott ehhez a szervezethez, ehhez a szövetséghez, ehhez a hagyományőrzéshez. Többek
