Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. november 28. hétfő (191. szám) - A 2014-2020 közötti időszakban Magyarországnak járó uniós források felhasználásáról című politikai vita - RIZ GÁBOR (Fidesz):
3016 Most Riz Gábor képviselőnek adom meg a szót. RIZ GÁBOR ( Fidesz ): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képvi selőtársaim! Egy ország állapotát az is meghatározza, hogy a vérkeringése milyen. Az egyik legfontosabb mércéje ennek, hogy a közúthálózat és a vasúthálózat fejlettsége európai vagy esetleg az európaitól elmaradó. Engedjenek meg néhány gondolatban egy viss zatérést a korábbi időszakra! Az idei fejlesztési időszak megalapozó tanulmánya bemutat néhány olyan fontos adatot, ami mértékadó lehet az utak állapotára vonatkozóan például. A nagy forgalmú főútjaink túlhasznált állapotban nagyjából 228 kilométeren leled zenek, és 6640 kilométeren pedig normál állapotúak. Viszont a kis forgalmú mellékútjaink 6632 kilométeren túlhasználtak, és 12 079 kilométeren pedig normál állapotúak. Ez azért fontos, mert a vidéken élők számára ugyanolyan fontos a munkába járás, ugyanoly an fontos az iskola, óvoda, munkahely megközelítése, mint ahogyan a fővárosban és az agglomerációjában élő emberek számára. Ezért messze nem közömbös, hogy ebben a fejlesztési időszakban mennyi és milyen forrás valósul meg vagy társul az idei fejlesztési e lképzelésekhez. (20.40) Nézzük a 2000es állapotot! A 2000. évben mindössze 456 kilométer volt az a gyorsforgalmi vagy gyorsforgalmi jellemzőkkel rendelkező úthálózat, főúthálózat, amely mindössze az osztrák határig nyúlt. A 20012015 között két uniós fejl esztési ciklusban megvalósult gyorsforgalmi útszakasz fejlesztési hossza már 946 kilométer volt, amely az érintett megyeszékhelyek számát tekintve hatot jelentett, az országhatár elérése szempontjából a horvát, szlovén, román és a szerb elérhetőséget is bi ztosította. Ebben az időszakban mintegy 2477 milliárd forint került felhasználásra. A 20162022 között tervezett fejlesztéseket egyrészt egy kormányhatározat szabályozza, az 1371., amely meghatározza az utak bevonását a fejlesztési csomagba. Erre az idősza kra mintegy 920 kilométer fejlesztése van előirányozva, a fejlesztéssel érintett megyeszékhelyek száma 12, és az érintett országhatár pedig a szlovák, román, horvát, osztrák. Jellemzően 637 kilométer hosszan kétszer kétsávos, úgynevezett gyorsforgalmi úthá lózat fejlesztése valósul meg. Hogy milyen forrásstruktúrában, elsősorban az integrált közlekedésfejlesztési operatív programból, az 1es, 4es prioritásból, illetve az európai hálózatfejlesztési eszközökből, valamint a hazai forrás hozzátételével. Az euró pai hálózatfejlesztési eszközök közül mintegy 1075 millió euróról van szó, azaz 300 milliárd forintról beszélhetünk. Ez 37 projektet jelent a hazai forrásból, amit hozzá tudunk tenni, és összegében 1279 forintot (sic!) fordítunk hazai forrásból az utak fej lesztésére. Hogy összeget is tudjak mondani, ez hasonló az előző időszakéhoz képest, 2463 milliárd forint, ami ebben az időszakban felhasználásra kerül. Fontos azt is elmondanom még az utak fejlesztése kapcsán, hogy ezek között több olyan útszakasz is szer epel, ami számomra, számunkra is - ÉszakMagyarországon élőkként - fontos lehet. Az egyik ilyen az M30as autóút Tornyosnémetiországhatár közötti szakaszának megvalósítása, de Nógrádot, Hevest is érintő, és fontos nagyon, hogy időre megvalósuljon a 21es számú főút gyorsúttá tétele, amely Hatvantól egészen az országhatárig, Salgótarján bekapcsolásával teszi jóval gyorsabbá a megyeszékhely elérését, rajta keresztül pedig ÉszakMagyarország, Borsod, illetve Heves jó néhány települését. Kicsit szűkítve a megy énk felé, illetve a helyi dolgainkról néhány gondolatot engedjenek meg! Képviselőként viszonylag jó rálátásom van a magam területére, ezért a korábbi időszakból és a mostani időszakból is néhány tapasztalatot hadd mondjak el! A korábbi időszakban jellemzőe k voltak nagyon gyakran a pontszerű és foltszerű fejlesztések, amelyek nem értek egybe, nem kapcsolódtak egymáshoz mikrotérségi, térségi szinten sem, ágazati szinten sem. Ezek sajnos azzal az eredménnyel jártak, hogy ezek a fejlesztések vagy nem tudták tel jes hatékonysággal a ráfordítást igénybe venni, vagy pedig nem tudták azt a teljesítményt produkálni,
