Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. november 28. hétfő (191. szám) - A 2014-2020 közötti időszakban Magyarországnak járó uniós források felhasználásáról című politikai vita - ELNÖK: - CSEPREGHY NÁNDOR, a Miniszterelnökség államtitkára:
3014 Végül engedjenek meg még két megjegyzést! Z. Kárpát Dániel úrral szeretném közölni, hogy 30 száza lék az az arány, amit Lázár miniszter úr a közbeszerzési törvény módosításánál mondott el. (20.30) Most én mondanám önnek, hogy nyomjon gombot. Tehát ez a szám 30 százalék; még egyszer lassan mondom, hogy mindenki megértse. A másik megjegyzés, hogy Hadházy Ákos szakszóvivő képviselő úr ugyan nincs itt, de államtitkár asszony már utalt rá, hogy a pályázatok bírálata és azok ellenőrzése vonatkozásában olyan abszolút szakmaiatlan megjegyzéseket tett, hogy ebből következően a hitelességét kérdőjelezi meg képvis elő úrnak. Végül engedjék meg, hogy köszönetet mondjak a Miniszterelnökségnek és a szakminisztériumoknak. Ugyanis az uniós számvevőszék és az Eutafellenőrzések során, amelyeket módom volt átélni, ezért egy kicsit érdekesen szemlélem ezt a vitát, mert egy 35 és egy 17 milliárdos beruházást volt szerencsém lebonyolítani, és ennek tapasztalatai alapján szeretném megköszönni még egyszer a Miniszterelnökségnek és a szakminisztériumoknak azt a kollegiális segítséget, amit a feljelentések alapján indított vizsgál atok során tanúsítottak. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK : Csepreghy Nándor államtitkár jelentkezett, hogy máris válaszol. Öné a szó, államtitkár úr. CSEPREGHY NÁNDOR, a Miniszterelnökség államtitkára : Köszönöm szépen, elnök úr. Engedje meg, hogy több képviselőnek is válaszoljak a kérdésére. Gúr képviselő úr hiányolta a számot, de azóta kiderítettem, hogy 120 ezer az a szám, ami részben kötődik az európai uniós fejlesztésekből megvalósult projektekhez. Nem felejtettem el, csa k ennyi idő volt, amíg össze tudtam szedni. Szabolcs Attila képviselő úr felvetette a közbeszerzési törvény módosítását, illetve hogy az hogyan járul hozzá ahhoz, hogy minél több magyar kis- és középvállalkozás részt tudjon venni ezekben a beruházásokban. Háromféleképpen tud; egyrészt úgy, hogy a közbeszerzési törvény az ajánlatkérőnek, tehát cégnek, önkormányzatnak kötelezővé teszi, hogy a belépési kritériumokat a lehető legalacsonyabbra szorítsa, függetlenül attól, hogy európai uniós eljárásrendről beszél ünk vagy hazai költségből, kevesebb pénzügyi referenciával és alacsonyabb szintű műszaki referenciával is be lehet lépni. Minél alacsonyabb a referenciaszint, annál több magyar vállalkozás tud részt venni. Azt az egyensúlyi pontot kell megtalálni a rendsze rben, hogy úgy tudjuk ezt a szintet csökkenteni, hogy az nem megy a minőség rovására, de a hazai szereplőket az uniós versenyjogi szabályok között pozicionálja. Vantara képviselő úr szóba hozta a „Modern városok” programot. Mondtam, hogy ez csak részben kötődik az európai uniós forrásokhoz. De mindenképpen fontos azt elmondani, hogy a „Modern városok” program egy kiegészítő programja a területfejlesztési operatív programnak. Olyan nem volt még Magyarország rendsze rváltás utáni történetében, hogy egy kormányzat ne csak beszéljen arról, hogy jelentős pénzügyi segítséget nyújt, hanem tegyen is arról, hogy valóban komoly pénzügyi segítséget nyújtson a vidék Magyarországának. A területfejlesztési operatív program tekint etében mind a 19 megye, mind a 23 megyei jogú város kapott ilyen pluszforráslehetőséget, ezt egészítette ki a „Modern városok” program. Az volt a célunk, hogy három feltételrendszert tudjunk megteremteni. Először: legyen munkahely ezekben a városokban; mi től lesz ott valóban piaci, az elsődleges munkaerőpiac által megteremtett munkahely. Kettő: ha van munka, akkor van minden. Hogyan tudják az ott élő emberek a szabadidejüket értelmesen, tartalmasan eltölteni? Erről szólnak például a kulturális és sportberu házások. Három: milyen típusú állami szolgáltatásokat, milyen minőségben tudunk nyújtani? Magyarország akkor lesz egy valóban jól prosperáló ország, ha a főváros ellátási minősége
