Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. november 28. hétfő (191. szám) - A 2014-2020 közötti időszakban Magyarországnak járó uniós források felhasználásáról című politikai vita - ELNÖK: - GÚR NÁNDOR (MSZP):
3007 kiadványukban, amely szerint a közbeszerzési tenderek Magyarországon a korrupció melegágyának számítanak. Minden különösebb alátámasztás nélkül írják ezeket a - szerintük - tényeket. Mindenk éppen érdemes lenne azon polemizálni, hogy egy ilyen elfogulatlansággal egyáltalán nem vádolható szervezet hogyan és miképpen, honnan veszi ezeket az állításait. Ami a legfontosabb: a kormány feladata pedig, hogy a közbeszerzések átláthatóságáért a jövőben is tegyünk meg mindent. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Dr. Józsa István: Ezzel egyetértünk! - Taps a kormánypártok padsoraiból.) ELNÖK : Gúr Nándor képviselő úrnak adom meg a szót. GÚR NÁNDOR ( MSZP ): Köszönöm szépen, elnök úr. Kíváncsian vártam, hogy Ráko ssy államtitkár úr válaszole majd a kétpercesben elhangzott kérdésre, ami a foglalkoztatási kompetenciákkal kapcsolatos, kötelező indikátorok, egyebek kérdésköréhez illesztetten. Nagyjából azt lőttem be magamban, hogy ez lesz a válasz, mint ami történt, t ehát hogy semmit nem fog mondani, mert bármit is mondott volna, ami a valóságközeli állapotot súrolta volna, rögtön arra kellett volna rádöbbenünk, hogy mindazok a mondatok, amelyeket meg azt megelőzően mondott a foglalkoztatási kérdésekre vonatkozóan, azo k látható módon nem ezen az úton és nem ezekhez a forrásokhoz illesztetten születnek. Annak a következményeit nyilván ki lehet utána bontogatni. De most nem ezt tenném, mert válasz nélkül maradtam, tehát nem akarok önmagamnak válaszolni a feltett kérdésemr e, mint ahogy néhányszor, néhány államtitkár ezt meg tudja tenni a kormány padsorain belül. Sokkal inkább abból az aspektusból szeretnék ennek a témának a megközelítése kapcsán közelebb kerülni, hogy milyen veszélyekkel, milyen kockázatokkal kellett, illet ve kell szembenézni jelen időszakban is a források felhasználása tekintetében. A „Modern városok” programja vonatkozásában látható módon Orbán Viktor vezényelt útjai hozták magukkal azt, hogy hol 20, hol 50, hol 150 milliárd forintokat ígért el, mintha a k ormányzati pénzek akár saját források lennének, olyan szabadságfokkal megtéve, különösebb egyeztetések, tárgyalások lefolytatása nélkül is adott esetben. Nem erről a részről, hanem sokkal inkább arról szeretnék beszélni, hogy milyen kockázatai voltak látha tóan - és vannak is, és sajnos lesznek is - ezeknek a forrásoknak a felhasználása tekintetében. Világbanki felmérések, másfajta vizsgálatok azt támasztják alá és azt mutatják ki, hogy Magyarország sajnos a források felhasználása vonatkozásában a legkorrupt abbnak tekinthető országok közé sorolódik. Sajnos! Sajnos, tényszerű, mondom, világbanki felmérések és egyéb más kutatások támasztják alá mindezt. Azt mondják, éves szinten, amikor 12001500 milliárd forintos pénzek felhasználását teszik meg közbeszerzésen keresztül, a túlárazásokból fakadóan nagyjából 300400 milliárd forintos nagyságrend az, ami gyakorlatilag elúszik a rendszerben. 300400 milliárd forintos nagyságrend egy hétéves időintervallumon belül meghaladja a 2000 milliárd forintos nagyságrendet. A z nem kevés! A képviselőtársam azt mondja, hogy sok; én meg azt mondom, hogy nagyon sok. Nagyon sok, mert ez a pénz, ha komolyan végiggondoljuk, az adott esztendei költségvetésünknek a 10 százaléka durván. Azt hiszem, talán az sem véletlen, hogy miközben a magyar vállalkozások 49 százaléka éves szinten az ötmillió forintos árbevételt nem tudja meghaladni, aközben ezen időszakban 5600 körüli olyan vállalkozás született, amelynek maximum egy fő foglalkoztatása mellett éves szinten százmillió forintot meghalad ja az árbevétele. (20.00) Értik? Több mint 5600 ilyen cég született. Ezeket hívják sokan ilyen táskás cégeknek, és hát ez valamelyest vissza is igazolja közvetlen formában a korrupciós kockázatnak a tényét. Nem akarok az offshore cégekről beszélni, értelme tlennek tartom, hogy ezeket boncolgassam, csak címszavakban
