Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. november 28. hétfő (191. szám) - A 2014-2020 közötti időszakban Magyarországnak járó uniós források felhasználásáról című politikai vita - ELNÖK: - VOLNER JÁNOS (Jobbik): - ELNÖK: - SALLAI R. BENEDEK (LMP):
3005 munkahely, ami életre hívódott. Államtitkár úr, jó szívvel venném, ha erre a kérdésre válaszolna és egzakt számot mondana. Elnök úr, köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsorai ból.) ELNÖK : Most Volner János képviselő úrnak adom meg a szót. VOLNER JÁNOS ( Jobbik ): Köszönöm szépen. Államtitkár Úr! Érdemes megnézni azt, hogy hogyan mennek az infrastrukturális beruházások, a legnagyobb infrastrukturális beruházások Magyarországon. A tipikus modell ugyanaz, mint amikor a gyarmatosító hatalom együttműködik az adott országban vele kollaboráló, vele együttműködő gazdasági elitek egyes tagjaival. Magyarországon ez úgy valósul meg, hogy a miniszterelnök úr közvetlen környezetébe tartozó nag yvállalkozók, ha most például megkérdezem a képviselőtársaimat, hogy ki az, mindenki egyértelműen tudja, hogy manapság az építőipar két nagy sztárja Mészáros Lőrinc, Orbán Viktor kedvenc falujának polgármestere, és a másik ember pedig Garancsi Tibor, Orbán Viktor kedvenc fociklubjának a tulajdonosa. Tehát ezek az emberek elkezdenek együttműködni a Magyarországon megtelepedett legnagyobb építőipari vállalatokkal, a Strabaggal, a Swietelskyvel, a Colasszal és hasonlókkal, abban, hogy a legnagyobb és legértéke sebb falatokat, a legnagyobb megrendeléseket közösen, konzorciumi partnerekként valósítsák meg. Ezeknek az együttműködéseknek aztán az az eredménye, hogy Magyarországon 1,5szer, 2szer annyiba kerülhet 1 kilométer autópálya vagy 1 kilométer vasút, mint mo ndjuk, egy szomszédos országban. S ennek az az eredménye, hogy egyébként ezek a nagyvállalkozók, akiket említettem, adott esetben nyereségesebbek árbevételarány tekintetében, mint a saját konzorciumi partnereik, mint amit fel tudnak mutatni a legjobban sze rvezett, hasonló profilú vállalatok ugyanebben a régióban, ugyanebben a szektorban. Tehát ha megkérdezzük azt, hogy miért nem hasznosul megfelelően a pénz és miért kerül ennyibe, akkor nagyon könnyen megtalálhatjuk ezekben az esetekben a választ. Rétvári á llamtitkár úr részére azt válaszolom, hogy az ön pártelnöke a Kommunista Ifjúsági Szövetség titkára volt, aztán Soros György egyetemista ösztöndíjasa lett, éppen a liberális filozófia történetét hallgatta, amikor (Dr. Rétvári Bence: Semjén?) megtörtént a r endszerváltás Magyarországon, és azonnal az Ellenzéki Kerekasztalhoz ült tárgyalópartnerként, majd pedig (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) 2000ig a Liberális Internacionálé alelnöke volt. (Dr. Rétvári Bence: Ezt még Semjén sem tudja magáról...) Tehát ez egy szép életút, államtitkár úr. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik padsoraiból.) ELNÖK : Most Sallai R. Benedek képviselő úrnak adom meg a szót. SALLAI R. BENEDEK ( LMP ): Köszönöm a szót, elnök úr. Államtitkár Úr! Csak egyszerűen szerettem volna tisztába tenni azt, hogy Hadházy Ákos kollégám maga nem foglalkozott fejlesztéspolitikával, nem foglalkozott pályázatokkal, de attól még, hogy esetleg nem ismeri az operatív programok rendszerét, attól még az tényszerű lehet, hogy kelle 5 00 ezer forintért kocsit bérelni, mondjuk, a roma önkormányzatnak. (19.50) Attól még tényszerű lehet, hogy ha drágább a gépkatalógusban, mint a piacon, az nem egészséges. Ha egymillió forintot számolnak el egy négyzetméterre egy egyszerű felújításná l, akkor az sok. Tehát ehhez nem kell a strukturális alapok teljes rendszerét és a kohéziós alapokat ilyen mélységgel ismerni, mert a lopást fel lehet ismerni akkor is, ha valami ilyen mértékben túl van árazva. Mindez alapvetően akkor is indikálja a rendsz er tisztaságát, ha valaki egyébként nem azzal kel és fekszik, hogy hogyan osztjuk el Magyarország forrásait ezekben a pályázati rendszerekben. Köszönöm szépen, elnök úr.
