Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. november 28. hétfő (191. szám) - A 2014-2020 közötti időszakban Magyarországnak járó uniós források felhasználásáról című politikai vita - ELNÖK: - GYÖNGYÖSI MÁRTON (Jobbik):
2993 felemás képet kapunk. Vannak közvetett hatásai az európai uniós csatlakozásunknak, és vannak közvetlen hatá sai. Amikor az európai uniós tagságunk eredményességéről beszélünk, akkor általában a közvetlen hatásokra fókuszálunk, és azt nézzük, hogy európai forrásból mennyi pénz érkezett Magyarországra az Európai Uniótól, illetve a befizetéseknek milyen az egyenleg e, milyen a mérlege. Ezek összevetésénél megállapíthatjuk azt, hogy pozitív az egyenleg. Ilyenkor hátradőlünk, és azt mondjuk, hogy minden rendben van, megéri az európai uniós tagság, és minden jó úton halad. De mi úgy gondoljuk, hogy ennél sokkal bonyolul tabb a képlet, hiszen azt is hozzá kell tenni - tudom, hogy ezek már nehezebben mérhető területek , hogy az európai uniós csatlakozással a magyar gazdaság előtt megnyíltak bizonyos piacok, de a magyar piac is sokkal nyitottabbá vált, és sokkal kitettebbé tette a magyar gazdasági szereplőket. (19.00) A magyar gazdaság mozgástere beszűkült az európai uniós csatlakozással, gondoljunk csak arra, hogy a piacvédelem eszközei, illetve a beruházásösztönzésre fordítható… - vagy a beruházásösztönzés mint cél az eu rópai uniós tagsággal gyakorlatilag megszűnt. Gondoljunk arra, hogy az erőltetett privatizáció, liberalizáció, dereguláció milyen hatásokkal járt és milyen negatív eredményeket hozott a magyar gazdaságban. Az európai uniós csatlakozás mérlege kizárólag a k özvetlen hatások tekintetében pozitív, ha már a közvetett hatásokat is nézzük, akkor már közel sem ilyen rózsás a kép. Ha megnézzük azt, hogy a Magyarországra érkező európai uniós források valójában kit támogatnak, sok esetben például, amikor gépvásárlások ra fordítható egy adott uniós forrás, akkor nagyon gyakran a nettó befizető tagállamoknak jelent pótlólagos keresletet. Tehát ilyen értelemben is érdemes lenne a Nemzetgazdasági Minisztériumnak, illetve az uniós források elosztásáért felelős Miniszterelnök ségnek megnéznie azt, hogy valójában milyen ez a képlet, és valóban milyen célokat kell kitűznünk annak érdekében, hogy a magyar gazdaság teljes egészében előnyt élvezzen. A mérőszámok tekintetében úgy látom, hogy megy egyfajta önáltatás, egyfajta önbecsap ás. Már többször elmondtam a magyar parlamentben, hogy akkor, amikor a magyar gazdaság eredményeit mérjük, nem biztos, hogy azokat a mérőszámokat kell alapul venni, amelyeket más tagállamok, alapvetően erős gazdasággal, tőkeerős gazdasági szereplőkkel, exp ortorientált gazdasággal rendelkező tagállamok használnak saját gazdaságuk mérésére, mint például a GDP. Vagy például a magyarországi export tekintetében is nagyon sok olyan szám hangzik el, amelyek nem teljesen fedik a magyar gazdaság teljesítményét. A cé l tekintetében pedig Lázár János miniszter úr is elmondta, a cél az, hogy néhány éven belül az EUforrásoknak köszönhetően Magyarország fölzárkózzon, és Magyarország önállóan tudjon megállni a saját lábán, úgymond önjáró legyen. Úgy gondolom, ha ezt a célt megnézzük, akkor igencsak távol állunk az önjáróságtól, illetve az önálló magyar gazdaságtól. Még igencsak rá vagyunk utalva az európai uniós forrásokra. Ha azt nézzük meg, hogy a magyar gazdaság vagy a hazai vállalkozások hol helyezkednek el a nemzetközi munkamegosztás értékláncában, ha azt nézzük, hogy sikerülte megoldani és felszámolni a foglalkoztatási anomáliákat, ha azt nézzük, hogy sikerülte felszámolni a területi egyenlőtlenségeket Magyarországon, illetve azt, hogy mennyit sikerült kutatásfejles ztésbe invesztálni, illetve a magyar mezőgazdaságot, ami meggyőződésem szerint egy komparatív előnyt jelent a magyar gazdaságban, és sokkal inkább prioritásként kellene kezelni a magyar élelmiszeripar feltámasztását, illetve a mezőgazdaság önálló lábra áll ítását, ha ezeket a kérdéseket tesszük fel, akkor meg kell állapítanunk, hogy nem sikerült az európai uniós forrásokat maximálisan és jól kihasználni. Ezt a rossz gazdasági struktúrát kellene újragondolni meggyőződésem szerint. Most, hogy belépünk egy újab b gazdasági fejlesztési ciklusba, meggyőződésem szerint a gazdaságpolitikánk irányát kellene újraszabni, újra kellene gondolni azt, hogy ezek a források hol hasznosulnak a legjobban annak érdekében, hogy a magyar vállalkozások kapjanak megfelelő tőkét, ne pedig az a gyakorlat folytatódjon, ami itt az elmúlt 26 évben gyakorlat volt, hogy a magyar multinacionális
