Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. november 28. hétfő (191. szám) - A 2014-2020 közötti időszakban Magyarországnak járó uniós források felhasználásáról című politikai vita - MANNINGER JENŐ (Fidesz):
2968 Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! M ivel további kétperces felszólalásra senki nem jelentkezett, most az egyes képviselői felszólalásokra kerül sor, az írásban történt előzetes bejelentések alapján. Megadom a szót Manninger Jenő képviselő úrnak, Fideszképviselőcsoport. Parancsoljon, képvise lő úr! (Ikotity Istvánt a jegyzői székben Gúr Nándor váltja fel.) MANNINGER JENŐ ( Fidesz ): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy elsősorban gazdaságfejlesztési szempontból beszéljek az uniós forrásokról. Itt elhangzott az - és e z a lényeg , hogy a 20072013as fejlesztési ciklusban csak a források 1617 százaléka ment el gazdaságfejlesztésre, míg a terv szerint 60 százalék lesz ebben a ciklusban a gazdaságfejlesztéssel összefüggő uniós források része. Nyilvánvaló, hogy versenyké pességünk szempontjából kulcsfontosságú, hogy mennyiben tudjuk felhasználni az uniós forrásokat a magyar munkahelyteremtő vállalkozások beruházásaira. Elhangzott az is, hogy nem kellően tervezett az uniós források megpályáztatása, elköltése. Én azt gondolo m, hogy itt a kormányzat képviselői eléggé egyértelműen elmondták, és eléggé egyértelműen elmondták azt is, hogy mik a változások az előző uniós ciklushoz képest. Az ok teljesen nyilvánvaló: az előző uniós ciklusban 2011 után kellett felgyorsítani az uniós források lehívását ahhoz, hogy a rendelkezésre álló keretet sikerüljön lehívni, amely így, azt lehet mondani, teljes egészében egyedülálló siker, hogy megvalósult, így valóban nagymértékben az utolsó évekre maradt a források lehívása. Ebben az uniós ciklu sban az a különbség, hogy előbb szándékozik a kormány kiírni és megítélni a támogatásokat, illetve kifizetni, természetesen itt is az uniós programok elfogadása után, a brüsszeli egyeztetések miatt például a GINOP is csak 2015 februárjában lett elfogadva. De láthatjuk, hogy ha összehasonlítjuk az előző ciklus adataival, a meghirdetés akkor 62 százalékon állt, most 75 százalékon, a megítélt támogatások 24 százalékon álltak, most 41 százalékon, a kifizetett összegek 3 százalékon álltak, most 11 százalékon áll nak. S ha az idei évet nézzük, akkor is láthatjuk, hogy jelentős javulás történt. 2017 végéig tervezi a kormányzat, hogy gyakorlatilag az összes pályázatot kiírja és meghirdesse. Itt elhangzott az is, hogy túl sok a kiemelt projekt és kevesebb a pályázati rendszer. Az tudható, valóban, az Uniónak is van ilyen feltétele, és tárgyalások is folynak ebben az ügyben, én mint parlamenti képviselő, aki mint önkormányzati vezető is foglalkoztam az uniós pályázatokkal, ezt kell mondjam, ez nem ilyen egyértelmű, és n agyon sok szempontot lehet figyelembe venni. Először is, amikor az uniós pénzeket a közszféra használja fel, tehát nem a vállalkozók, hanem kifejezetten a kormányzat, az önkormányzat, a pályázat eléggé formális, és nem biztos, hogy a hatékonyságot szolgálj a. Nagyon sokszor láthattuk az előző ciklusban, hogy a pályázati szakértők által felállított pontrendszerek nem feltétlenül hozták a legjobb eredményt. (17.00) Ezek a sokszor ismertetett példák is, egyedi esetek is ilyen pályázati elbírálásnak az eredménye i lettek időnként, amelyben másodlagos szempontok értékelődtek fel, és sikerült úgy kihozni pályázatokat egyértelműen, és közben az igazi kormányzati és az operatív céljai meg másodlagosak lettek. Tehát azt gondolom, hogy ezt a vitát le kell folytatni, és kétségtelen, hogy kívülről nézve a pályázati eljárás átláthatóbbnak tűnik, de mondom, a hatékonyságot illetően ez már kérdéses. Ami a legfontosabb viszont, és ezt a GINOP programmal kapcs olatban kell elmondanom, hogy nyilvánvaló, tudjuk, hogy ma már nemcsak egyszerűen a munkahelyek teremtése a fontos, hanem kifejezetten a kvalifikált munkahelyek megteremtése a fontos a pályázatok segítségével. És itt rendkívül jelentős a GINOP programban e gyrészt a kkvknál a versenyképesség növelése, a teljes összeg 17 százalékát fedi le, a K+F+innovációs szektor a teljes összeg 19 százalékát, és az IKTra, az információs és kommunikációs technológiára is a teljes összeg 5 százaléka jut. Tehát azt lehet
