Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. november 28. hétfő (191. szám) - A 2014-2020 közötti időszakban Magyarországnak járó uniós források felhasználásáról című politikai vita - ELNÖK: - LÁZÁR JÁNOS, a Miniszterelnökséget vezető miniszter, a napirendi pont előadója:
2943 ott vélelmezetten törvénytelenség van, ha a magyar kormány nem tudja bizonyítani azt, hogy nincs törvénytelenség, akkor a számlát nem számolhatjuk el, az Európai Bizottság nem fizeti ki a Kincstárnak. Azon számlák aránya az összkasszán belül az elmúlt hat évben, amióta mi kormányzunk, amely számlát az Európai Bizottság nem fogadott el, az 2,5 százalékról lecsökkent 0,5, illetve 1 százalékra. Tehát összességében az el nem számolt számlák aránya, ahol valamilyen szabálytalansá g van - ez nem föltétlenül jelent korrupciót vagy törvénytelenséget, az európai szabályoknak nem megfelelő a számla elszámolása , ez jelen pillanatban 1 százalék. 99 százaléknyi számlát az, aki a pénzt adja, befogad és kifizet a költségvetésnek. Tehát azt , hogy aki a pénzt adja, nem talál benne szabálytalanságot, azt gondolom, egyetlenegy fix pontnak fogadhatjuk el a Soros György által finanszírozott véleményvezérek álláspontjához képest. Tehát a konkrétum az, hogy az Európai Bizottságnak az összkasszán be lül nagyságrendileg 1 százaléknyi számlával van a közbeszerzési auditot követően problémája. Én ezt egy nagyon komoly eredménynek gondolom, és ezeket a számokat folyamatosan követni és monitorozni is kell, és ezért állok ellen minden olyan törekvésnek, ame ly a közbeszerzési törvény szigorát, a közbeszerzési törvény rendszerét próbálja megbontani, mert természetesen észszerű nemzetgazdasági okból vannak ilyen törekvések. Azt én nem tartom ördögtől való dolognak, és az nem korrupció és az nem bűn, hogy a magy ar gazdasági szereplőknek az az elvárása a magyar kormánnyal szemben, hogy az európai uniós vagy hazai fejlesztési források döntő mértékben a magyar gazdaság szereplőinek kedvezzenek. Hát a magyar kormánynak az a kötelessége, hogy a magyar vállalkozásokat hozza helyzetbe, ne a Strabagnak teremtsen piacot, ne a külföldi multinacionális informatikai cégeknek teremtsen piacot. Most kivételesen meg fogom vizsgáltatni azt a koncentrációt, ami az informatikai piacon van például, hogy a multinacionális cégek hánya drészét viszik el a magyar informatikai szolgáltatás vásárlásának. Megdöbbentő adat fog kijönni, 6070 százaléka az összes informatikai pénzköltésnek a végén külföldre fog vándorolni, mint ahogy az útépítéseknek még ma is több mint 50 százaléka megy külföl dre. A magyar nemzetgazdaságnak mégiscsak az az elvárása a magyar kormánnyal szemben, hogy úgy próbálja a pályázatokat, az EUs forrásokat és a forráselosztást megvalósítani, hogy az a magyar gazdaság számára lehetőségeket teremtsen. Természetesen itt mind ig számon kell kérni a transzparenciát, az összefonódást, de a cél mégiscsak az, hogy a magyar gazdaság szereplői jelentős mértékben erősödni tudjanak a következő időszakban. Azt kérem a képviselőtársaimtól, hogy külön mérlegeljék a beszámolónak azokat a r észeit, amelyek a kötelezettségvállalásra, a kifizetési arányokra vonatkoznak. Ugye, Magyarország az idén, ahogy elmondtam, 70 százalék fölötti pályázathirdetéssel számol, világos, hogy jövőre a kötelezettségvállalásunk aránya, tehát amit már eldöntöttünk és kötelezettséget vállaltunk, az 5000 milliárd forint körül fog járni. Ez jelenthet 2017ben egy 2000 milliárdos kifizetést. Az idei évben 15001600 milliárdot fogunk kifizetni, ami ahhoz képest, hogy egy olyan évben járunk, amikor viszonylag kevés pályáz at volt az év elején megnyitva, és a megvalósulásra még kevés idő van, egyáltalán nem rossz szám. Tehát 1600 milliárddal nincs mit szégyenkeznünk, jövőre 20002500 milliárd forint pedig a GDPn és a gazdaságon nagyot fog lendíteni. Nem engedhetjük meg még egyszer magunknak azt, hogy az EUs források kifizetése a fejlesztési ciklus végére maradjon. Ez részben kockázat, kapkodás, hibázási lehetőség. Isteni szerencse az, hogy a 20072013as ciklust úgy tudtuk lezárni, hogy nagyobb hibát eddig az elszámolásban nem találtak. 2013ban onnan indultunk, hogy Magyarország a források 60 százalékát tudja lehívni az Európai Bizottság szerint, nettó vesztes lesz 700 milliárd vagy 1000 milliárdos nagyságrendben Magyarország. Ehhez képest Magyarország a kasszát 110 százalé kon zárta, ami azt jelenti, hogy nem leszünk nettó vesztesek, és a teljes forrást le tudtuk hívni. Ehhez a kormányzati apparátusnak kőkeményen kellett dolgozni három éven keresztül - nem a politikusoknak és nem a vezetőknek, hanem az apparátusnak , és föl kellett pörgetni a pályáztatást. De ez a véletlen
