Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. november 28. hétfő (191. szám) - A 2014-2020 közötti időszakban Magyarországnak járó uniós források felhasználásáról című politikai vita - ELNÖK: - LÁZÁR JÁNOS, a Miniszterelnökséget vezető miniszter, a napirendi pont előadója:
2941 jelentés tartalmazza a legnépszerűbb pályázati sorokat is , valóban a mikro- és középvállalkozásoknak, valóban a vidékfejlesztésben érintett agrárvállalkozásoknak ezekre a forrásokra van szükségük, és a témák jól vannak megnyitva. Az a helyzet, hogy európai uniós forrásból már nem tudunk ráemelni, mert a kormány már 10 százalékkal túltervezi a kasszát annak érdekében, hogy veszteség ne következzen be, illetve annak érdekében, hogy forrásvesztés semmiféleképpen ne álljon be. Készült egy előrehaladási jelentés is e tekintetben, tehát nemcsak a 2016. november 21i adatokat közöljük a beszámolóban, aminek megtárgyalását kérjük az Országgyűléstől, hanem kérjük a 2016. május 2a és 2016. november 21i között eltérésértékelést is. Itt új felhívások jelentek meg, 83 darab, és van egy ütemezés is, ezt most itt külön nem emelem ki, kollégáim készültek, és készek az önök kérdéseire választ adni vagy fölvetéseikre reflektálni, hogy általában hogy állunk. A beszámoló és a vita nyilván egy makroértelmezést is kíván, de nem fogunk lemondani arról a fantasztikus lehetőségről, hogy konkrét ügyeket beszéljünk meg, hiszen van képviselőtársunk, aki a politikai munkáját arra áldozta az elmúlt egy évben, hogy konkrét ügyeket derítsen föl - Hadházy kép viselő úrról beszélek , ezzel is hozzájárulva, hogy növekedjen az EUs pénzek fölhasználásának a transzparenciája. Természetesen minden konkrét ügyre készen állunk a válasszal, félreértés ne essék, de egy dolgot nagyon nehéz megoldani, ezért kell objektív e látni bizonyos értelemben. Sokat gondolkoztam ezen, hogy hogyan lehet mérni azt az állítást, amit többen megfogalmaznak, hogy nem szabályos a pénzek fölhasználása, vagy adott esetben visszaélések vannak. Ez egy egyedi ügy vagy egy általános tendencia? Te hát egyedi ügyekről beszélünk, vagy általános tendenciáról beszélünk? Ahol 80009000 milliárd forintot osztanak szét egy országban, ott nyilvánvalóan különböző érdekek és érdekcsoportok jelennek meg, akik mindenféleképpen szeretnék a szempontjaikat érvénye síteni. Már a pályázatok kiírása körül megjelennek ezek az érdekcsoportok, félreértés ne essék, legyen szó akár nagyvállalatokról, nagyvállalatok jönnek, konkrét pályázati fölhívással 2007 és 2013 között; most nem tudnak jönni, tekintettel arra, hogy a nag yvállalatok nem részesülhetnek a forrásból, de a kamara nyilvánvaló érdekeket képvisel. Nem az a kérdés, hogy ez érdekképviselete, és ez érdekérvényesítés helyes vagy helytelen dolog. Az a kérdés, hogy transzparens vagy nem transzparens. Mert az agrárkama rának nyilván az az érdeke, hogy a vidékfejlesztési pályázatok között érvényesítse a magyar kis- és középgazdálkodók vagy éppen nagygazdálkodók érdekeit, az iparikereskedelmi kamarának az az érdeke, hogy a kis- és középvállalkozások érdekeit próbálja a kiírásoknál érvényesíteni. Az a kérdés, hogy ez egy transzparens, ellenőrizhető és számonkérhető folyamat, vagy egyedi akciókról van itt szó. Ez egy mindig nagyon fontos kérdés, amikor megítéljük egyegy ügy kimenetelét és egyegy ügy sorsát. Én azt gond olom, hogy azért fontos ez a vita, hogy a pénzek fölhasználása mennyire hatékony, és a pénzek fölhasználása mennyire szabályos, mert azt pontosan látniuk kell, hogy az Európai Bizottságban van egy törekvés, hogy nem nemzeti intézményrendszerrel fogja a pén zt kiosztani az Európai Unió, hanem központosítja az intézményrendszert. Miről van itt szó? Kap Magyarország, mondjuk, 25 milliárd eurót. A 25 milliárd eurót hogyan osztja ki az ország? Erre ma nemzeti intézményrendszer van. A pénz központosítva van, közpo nti kasszából érkezik, de nemzeti intézményrendszer van. Hogyan fogja ezt az Európai Bizottság? Úgy fogja az Európai Bizottság, mint aki a pénzt adja, hogy amikor Magyarország számlákat nyújt be elszámolásra, minden számlát konkrétan leellenőriz, és mielőt t a számlát Magyarország számára, a költségvetés számára kifizeti, nyilvánvalóan egy auditot érvényesít. Ezenkívül vannak folyamatba épített auditok és ellenőrzések a közbeszerzési rendszernél vagy adott esetben a pályázatok kiírásánál, az intézményrendsze r működtetésénél. Erős az a törekvés - ezért van a mai vitának különös célja és jelentősége, és a következő évek vitáinak is , hogy ne nemzeti intézményrendszer legyen, hanem egy Brüsszel által Magyarországon
