Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. november 23. szerda (190. szám) - A munkaerőhiány okairól és a szükséges lépésekről című politikai vita - ELNÖK: - CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár:
2859 és munkajövedelemszerzés elősegítésére indítottuk a nyári diákmunkaprogramot, amely ebben az évben már több mint 26 ezer főt foglalkoztatott a nyári időszakban, és 28002900 munkáltatónál valósult ez meg. Ahhoz, hogy az ok, akik munkát keresnek, legyenek munkanélküliek vagy éppen közfoglalkoztatottak, könnyebben és irányítottabban tudjanak a munkaerőpiacon elhelyezkedni, bevezettük az úgynevezett profilingrendszert, az ügyfélkategorizálási rendszert, amelynek segítségéve l irányítottabban tudjuk őket elhelyezni a munkaerőpiacon. Ennek hatékonyságát talán bizonyítja az is, hogy a munkanélküliségi mutató is jelentős mértékben csökkent. Megint egy számot szeretnék mondani, 2010ben a munkanélküliségi mutató még jelentősen 10 százalék fölött volt, 11,411,6 százalékos volt, a legutóbbi mérés szerint ez már 4,9 százalékos. Szakképzési rendszerünkkel is foglalkoztak, kritikával illették. De azt kell mondani, hogy pontosan azért kellett átalakítani ezt a szakképzési rendszert, mer t a munkaerőpiaci igényeknek kellett jobban megfelelni. Hol azt mondták, hogy kevés a humántantárgyoktatás, utána azt kérték számon rajtunk ma este, hogy mért nem fektetünk nagyobb hangsúlyt a szakterületen történő szakképzésre. El kéne dönteni ellenzéki oldalról, hogy melyiket akarják. Miután a munkaadókkal, az iparban, a gazdaságban dolgozókkal konzultálunk és dolgozunk együtt ezen a területen, az ő tanácsaikat kikérve alakítottuk át, az ő aktív együttműködésükkel a szakképzési rendszert. Ezért történt a z, hogy mi a szakirányú képzésre fektetünk a szakképzésben nagyobb hangsúlyt. Várhatóan úgy, ahogy Svájcban, úgy, ahogy Németországban ez jelentős eredményeket hozott, itt, nálunk is meg fogja hozni eredményét egykét éven belül. Az egykét évet azért mond om, még mielőtt valaki kritizálná az időtartamot, azért, mert minimum három évig kell járni egy szakképző iskolában ahhoz, hogy szakmunkásbizonyítványt vagy éppen valamiféle bizonyítványt kapjon valaki. A 2011ben elfogadott szakképzési koncepció alapján az új szakképzési törvény elfogadásra került, átalakult a vizsgáztatás rendszere, az Országos Képzési Jegyzék is átalakult, igazítva a mai kor igényeihez. A duális képzés kiterjesztése megtörtént, hogy minél többen munkahelyi körülmények között, üzemi körü lmények között sajátítsák el a szakma fogásait. Két fontosabb elemet még kiemelnék a piaci igények jobb kielégítésére, és az átképzés lehetőségére vagy a szakképzés megszerzésének lehetőségére. Az egyik az a módosítás és lehetőség, amit az biztosít, hogy a nappali rendszerű iskolai oktatásban való részvétel felső életkori korhatárát 21 évről 25 évre emeltük, tehát hogy idősebb korban is lehessen szakmát szerezni ingyenesen. A másik ilyen jelentős lépés az volt, hogy a második szakképesítés megszerzése is in gyenessé vált. Így tulajdonképpen el tudjuk érni azt, hogy az igényeknek megfelelő tudást vagy szakmát tudjanak szerezni felnőttkorban is azok, akik szakmát vagy munkahelyet akarnak váltani, mert úgy látják, hogy így tudnak könnyebben elhelyezkedni. A korm ány nagy figyelmet fordított eddig is arra, hogy a közfoglalkoztatás ne vonja el a munkaerőt a versenyszférától, beleértve a szezonális munkavállalást is. Ahogy hangsúlyoztam az expozémban is, egy átmeneti megoldásnak találjuk ezt. Gúr Nándor kritikát foga lmazott meg, csak a hitelességét néhány számadat kérdőjelezi meg folyamatosan. Ugyanis 2010ben a közfoglalkoztatásból körülbelül 7 százaléknyian tudtak átmenni az elsődleges munkaerőpiacra, az utolsó mérések alapján 1415 százaléknyi valamikori közfoglalk oztatottnak sikerült elhelyezkedni az elsődleges munkaerőpiacon. Többek között ezt képzések segítségével vagy például az ügyfélkategorizálás segítségével, vagy pedig azzal, hogy bizonyos ösztönöző eszközöket használunk, sikerült elérni. Természetesen ez n em dicsekvés, amit most mondok, hanem egy folyamat részeként, állomásaként kell megjegyezni, és azzal a tudattal, hogy a kormányzat mindent megtesz szakképzés, foglalkoztatás, közfoglalkoztatás területén, hogy az elsődleges munkaerőpiacon foglalkoztatottak száma növekedjék, a gazdaságnak is, a munkavállalóknak is ez az érdeke, és az ott dolgozó emberek egyre több pénzt tudjanak hazavinni, egyre többet érjen az a fizetés reálértékben, amit hazavisznek.
