Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. november 23. szerda (190. szám) - A munkaerőhiány okairól és a szükséges lépésekről című politikai vita - ELNÖK: - SIMON RÓBERT BALÁZS (Fidesz):
2813 százalék volt, hanem valahol 78 százalék között, az országos adat pedig akkor a munkanélküliségi ráta tekintetében 12 százalék volt, ami aztán mostanra a legfrissebb adatok szerint 4,9 százalékra csökkent. Hogy ha a foglalkoztatási arányt nézzük, GyőrMosonSopron megye esetében ez pillanatnyilag 69,4 száz alék, ami 3 százalékponttal jobb az országos átlagnál, és hogyha a legfrissebb havi adatot nézzük, az pedig azt mutatja, hogy GyőrMosonSopron megyében a harmadik negyedévben a nyilvántartott álláskeresők száma 2,2 százalék, mint azt az imént is említette m, ami már gyakorlatilag a teljes foglalkoztatásnak felel meg. Ebből kifolyólag aztán pillanatnyilag a legnagyobb kihívás a megyében, illetve a városban is a szakképzett munkaerő folyamatos biztosítása. Éppen ezért Varga Mihály miniszter úr nemrégiben a kö vetkezőt nyilatkozta: „A magyar gazdaság ígéretes pályán áll, de új kihívásokkal kell megküzdenie.” A két új kihívás egyértelműen a bérfelzárkóztatás, amiről itt szó esett már, hiszen ez szükséges a versenyképesség javításához, és én azt gondolom, hogy a k özterhek mérséklése, tehát az, hogy 25 százalékkal nő a garantált bérminimum, 15 százalékkal emelkedik a minimálbér, illetve 5 százalékponttal csökkennek a munkáltatói járulékok 2017től, ez a bérfelzárkóztatás területén egy jelentős előrelépés. A másik pe dig, mint említettem, az oktatás, képzés átalakítása, ez pedig a szakemberek biztosítása miatt. És vajon milyen döntések, milyen intézkedések történtek az elmúlt időszakban ezen a területen? Ebből négyet emelnék most ki. Az egyik az, hogy átalakult a vizsg áztatás rendszere, átfogó, komplex vizsga került bevezetésre. A másik, hogy kiterjesztésre került a duális képzés, erről majd egy kicsit később egy kicsit hosszabban beszélek, illetve megvalósult a szakmunkásképzés reformja, illetve a negyedik pedig az, ho gy 2015 szeptemberétől az első államilag támogatott szakképesítés megszerzése mellett a második szakképesítés megszerzése is ingyenessé vált. Ezzel a lehetőséggel egyébként már több mint tízezren éltek. (20.10) Ha valaki a legutóbbi tanévben fejezte be az általános iskolát, akkor a következő lehetőségek közül választhat a továbbtanulás esetében: a gimnázium, amit most itt nem részleteznék, esetleg egy másik alternatíva, a szakgimnázium, illetve a szakközépiskola. A szakgimnázium szeptembertől 4+1 é ves, ahol a szakmai érettségi végzettség egyben szakképesítést is nyújt, így a tanuló a középiskola befejezésével szakképzett munkaerővé válhat, a szakközépiskola pedig 3+2 éves, ahol a 3 éves szakmai képzést kétéves továbbtanulási lehetőség követi az éret tségi megszerzéséhez. Ebben az iskolatípusban a tanuló dönt arról, hogy a 11. évfolyam befejezését követően bekapcsolódik a munka világába, vagy a 13. évfolyamot követően már érettségi végzettség és szakképesítés birtokában teszi ezt. Ami még nagyon fontos és kiemelném, a felsőoktatásban egy koncepció alapján, ami 2014 decemberében került meghatározásra, célként került kitűzésre, hogy a felsőoktatási képzések és a gazdasági igények közötti összhang tovább erősödjön, a képzési tartalmak a hazai munkaerőpiac igényeinek megfelelően kerüljenek fejlesztésre. Pillanatnyilag 24 felsőoktatási intézmény 46 duális képzése közül lehet választani, és több mint 500 gazdálkodó szervezet kötött az intézményekkel megállapodást. Egyébként a vállalati partnerek 58 százaléka k is- és középvállalkozás kategóriába tartozik. Tehát Európában már több országban sikeresen bizonyított az úgynevezett duális képzés a felsőoktatási és a gazdasági szektor hatékony együttműködésének megteremtésében. Ezeknél a képzéseknél az elméleti képzés a felsőoktatási intézményben, míg a gyakorlati képzés egy gazdálkodó szervezetnél folyik. 2010ben került bevezetésre Magyarországon a duális képzés. Mint említettem, ebben a helyzetben, amiben GyőrMosonSopron megye és ezen belül Győr is van, nagyon font os a duális képzés bevezetése, hiszen a szakképzett munkaerő folyamatos biztosításához nemcsak a középfokú végzettségűek, hanem a felsőfokú végzettségűek körében is fontos az, hogy azonnal a
