Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. november 23. szerda (190. szám) - A munkaerőhiány okairól és a szükséges lépésekről című politikai vita - ELNÖK: - IKOTITY ISTVÁN (LMP): - ELNÖK: - IKOTITY ISTVÁN (LMP):
2804 emberek, akik rövidebb ideig tartózkodnak külföldön munka (Balla György: Sőt, a turisták se! - Közbeszólások a kormánypártok soraiból: A turisták se!) céljából. Belegondolni is szomorú, hogy O rbán Viktor nyolcéves kormányzásának végére nagyon könnyen közel kerülhetünk az egymilliós kivándorolt tömeghez, ha ez a folyamat folytatódik (Derültség a kormánypártok padsoraiban.) , nagyon hamar. Ez vicces, vicces a képviselő urak szerint. Szerintem ez n em vicces, ez egy szomorú, nagyon szomorú tény (Bányai Gábor közbeszól.) , nagyon sajnálom, hogy önök ezt humorosnak tartják. (Dr. Fónagy János: Nem, ezt valótlannak tartjuk!) Ezek csúnya dolgok. (Font Sá ndor: Annak drukkoltok, hogy még többen legyenek?) Nem drukkolunk annak, azt szeretnénk, hogy belássák, tisztelt képviselőtársam, a tényeket, megnézzék a Központi Statisztikai Hivatalnak az adatait, és erre építsék rá a politikájukat, hogy olyan politikát folytassanak, ami ezeknek a fiataloknak a hazacsábítására törekszik, arra törekszik, hogy ezek a fiatalok ne menjenek el az országból, ennek drukkolok, tisztelt képviselőtársam. (Font Sándor: De eddig ez nem tűnt ki!) (19.30) Külön köszönöm Font Sándor ké pviselő úrnak, hogy fölhívta erre a figyelmemet. Ezek után azt gondolom, hogy teljesen egyértelmű… (Font Sándor: Máskor is szívesen segítek.) A Lehet Más a Politika egy saját felmérést is készített, reprezentatív felmérést. Saját kutatásunkban olyan kérdés eket tettünk föl, amik egyébként nem szerepelnek klasszikusan a Statisztikai Hivatal kérdései között nyilvánvalóan, olyan típusú kérdéseket, amikben fiatalokat kérdeztünk meg arról, hogy mi az ő motivációjuk, mik a céljaik, milyen terveik vannak a jövőre v onatkozóan. A magyar fiataloknak, képviselőtársaim, gondoljanak bele, mindössze 15 százaléka válaszolta azt, hogy mindenképpen Magyarországon fog maradni tanulmányainak elvégzése után, mindössze 15 százalék, aki biztos abban, hogy ő Magyarországon szeretne maradni. Ez elkeserítő adat. A diákok több mint kétharmada véli úgy, hogy tanulmányai befejezése után külföldön fog dolgozni, hosszú távon élni. A tanulók kétharmada azt gondolja, hogy hosszú távon külföldön szeretne élni. Ez nagyon elkeserítő szám. Sokan már eleve külföldön kezdenék meg felsőfokú tanulmányaikat is. Megállapítható az is, hogy a magyar fiataloknak, akik saját lábra akarnak állni, és nem a fideszes holdudvar valami rokona vagy oligarchaközösség tagja, bizony számításba kell venni annak a leh etőségét, hogy külföldön folytassa, külföldön lehessen csak sikeres. Sok egyéb tényező miatt alakul ki ez. A jövőben nagyon könnyen drámaivá válik ez a helyzet, ahogy utaltam rá. A fiatalok azért mennek el, azért menekülnek el, mert itthon beszűkültek a le hetőségeik. A korábbi kormányok rossz lépései és az Orbánkormány oktatási rendszereket, társadalompolitikát szétverő intézkedései az elvándorláson keresztül igenis közvetett okozói a munkaerőhiánynak és a versenyképtelenségnek. Az Orbánkormány szétverte a korábban is ezer sebből vérző közoktatás rendszerét. Ma a fiatalok nem kapnak versenyképes tudást. Az iskolarendszer államosítása, a tankönyvpiac leuralása, a mindenre kiterjedő központosítás, a pedagógusok mozgásterének bekorlátozása mindmind kiölik a rendszerben rejlő kreativitást és innovációt. Azzal semmilyen XXI. századi munkaerőpiaci problémát nem lehet kezelni, hogy a diákok fejébe megtanulhatatlan adatbázisokat akarnak beültetni. Ez teljességgel felesleges is, hiszen ma már mindenkinek ott lapul a zsebében az internetet elérő eszköz, amikor konkrét információra van szükség, nagyon könnyen megtehetik. Az a világ jön, amikor az emberek feladata nem az, hogy megjegyezzenek adatokat, hanem hogy össze tudják rakni, összefüggésébe tudják helyezni, gondo lkodni tudjanak, kezdeményezni, vállalkozni tudjanak, és elképesztő méretű tárgyi tudás helyett, egyébként nagyon kicsi a hatékonysága ennek az óriási mennyiségű adat visszaadásának, tehát hiába próbálják, egyszerűen nem fogadják be fiatalok ezt a nagy men nyiségű adatot, sokkal inkább kellene hangsúlyt helyezni azoknak a képességeknek és készségeknek a fejlesztésére, ami viszont nem vész el néhány óra, néhány hét vagy év után, nem felejtik el az emberek.
