Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. november 23. szerda (190. szám) - A munkaerőhiány okairól és a szükséges lépésekről című politikai vita - ELNÖK: - DR. FÓNAGY JÁNOS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár:
2798 időlegesen ott van. Én is tudok mondani példát. Épp a napokban találkoztam olyan fiatalokkal, és nem eggyel, hanem többel, akik kéthárom év külföldi munkavállalás után hazajön nek, mert itt akarnak családot alapítani, mert kitanulták a szakmát, mesterei lettek a szakmának, van közöttük olyan, aki most tette le a mestervizsgát, és Magyarországon fog körülbelül nyugati fizetésért elhelyezkedni, mert a szaktudását olyan tökélyre fe jlesztette, amivel a piaci értéke az ő munkaerejének és az ő szaktudásának már értékelhető magasabb szinten a magyar piacon is. Gőgös képviselőtársamnak és másoknak is mondom, hogy nem lenne jó egyedi eseteket általánosítani, mert nem igaz az, hogy az egye di eset általánosságban is igaz. Azt kell mondani, hogy az elmúlt időszakban a külföldi munkavállalás trendje megállt. Körülbelül azonos szinten van a visszaáramlás (Gőgös Zoltán: Mert a kőműves meg a burkoló télen visszajön!) és azoknak a száma, akik Nyug aton kipróbálják magukat és többet akarnak keresni. De egy nagyon fontos dolgot mondanék még, hogy mi az oka többek között annak - s akkor én is hadd menjek egy példával előre , hogy néhányan külföldön munkát vállaltak a fiatalok és az idősebbek közül. El mondom, kedves szocialista képviselőtársaim. Például az, hogy az önök idejében, az önök politikájának eredményeképpen jó néhány embert rábeszéltek arra, hogy devizahitelbe vágják magukat, és ezt a devizahitelt nem tudták visszafizetni, és most azért vannak kint kéthárom évig, hogy azt a devizahitelt, amit önök felvetettek velük, vissza tudják fizetni. (Zaj az MSZP padsoraiban. - Harangozó Gábor István: És ki döntötte be a forintot, te szélhámos?!) Erre is tudok mondani példát. Jó néhány olyan ember van, ak i visszafizette a devizahitelt, majd visszajött Magyarországra, és a továbbiakban itt folytatja az életét. Tehát nem azért ment ki, mert kint akart élni, hanem azért, hogy az önök által nehéz helyzetbe hozott emberek ebből a helyzetből ki tudjanak jönni, é s utána itt tudjanak egy normális életet abban a közösségben élni, ahol születtek és ahol felnőttek. (Z. Kárpát Dániel: Budapesti albérletárak?) Tisztelt Képviselőtársaim! Olyan kérdésre, ami nehezen megválaszolható, mert a piac szabályoz sok mindent, nehé z választ adni. De azok az intézkedések, amiket az elmúlt időszakban hoztunk, ezeket a kérdéseket mindenképpen meg fogják oldani. Olyan kérdéseket feltenni, amikre ön sem tudja a választ, nagyonnagyon könnyű, csak az a felelőtlenség fogalmaztatja meg önne l a kérdést, hogy nincs abban a helyzetben, hogy önön számon lehessen kérni bármit is. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK : Most Fónagy János államtitkár úrnak adom meg a szót. DR. FÓNAGY JÁNOS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár : Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Országgyűlés! Azt gondolom, még egy ilyen markáns hangulatú politikai vitanapon sem vitatja senki, hogy a kormány 2010 óta következetesen azon van, hogy azoknak a stratégiai vállalatoknak, szolgáltatóknak, amelyek a társadalom egésze mindennapi életének a zavartalan menetét biztosítják, legyen szó közlekedésről vagy energiáról, az állami tulajdonba vételét vagy állami kompetenciába vonását következetesen v égrehajtotta és gyakorolja mind a mai napig. Magyarán, az elmúlt években ebben a vállalati körben jelentősen növekedett az állami szerepvállalás. Ezzel természetszerűen együtt járt az, hogy növekedett az állami tulajdonban lévő társaságok száma, és ennek e redményeképpen átláthatóbbá és ellenőrizhetőbbé vált a működésük, egyértelműek lettek a vagyonkezelési viszonyok, de jelenti azt is, hogy több mint százezer ember dolgozik jelenleg állami tulajdonban lévő vállalatokban. A nemzeti fejlesztési miniszter közv etlen tulajdonosijoggyakorlása alá összesen 25 cég tartozik, amelyek közül négy kormánybiztosi irányítás alatt áll, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. társasági portfóliójában pedig - csak hogy a méretekkel tisztában legyenek tisztelt képviselőtársaim - 337 működő vállalat van. Többnek van jogi bejegyzése, ötszázegynéhánynak, de 337 működik, ebből 83 nonprofit társaság, 94 pedig közfeladatokat lát el. (19.00)
