Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. november 23. szerda (190. szám) - A munkaerőhiány okairól és a szükséges lépésekről című politikai vita - ELNÖK: - MANNINGER JENŐ (Fidesz):
2788 mindenesetre örülünk neki, hogy betalált a parlamentbe, mert a múltkor az előterjesztésére sem tudott bejönni, most már l egalább elmondta a felszólalását. A legdemagógabb volt, az kétségtelen. Szerinte kevés a minimálbéremelés, de ez a minimálbéremelés is sok már a vállalkozóknak (Gőgös Zoltán: Mert ebből megint a kormány nyer csak, senki más! Mennyit vesztek el belőle?) , te hát ezt sem tudta rendbe rakni úgy, ahogy a többit sem, egyéb gyalázkodására nem kívánok kitérni. Az MSZP felszólalásainál azért meg kell ismételnem azt, mert hiába mondják azt, hogy ne utaljunk vissza arra a 8 évre, de miután ők abból indulnak ki, és azt hangoztatják folyamatosan, hogy a munkaerő elvándorlásának az az oka, a magyar gazdaságpolitika, amit 2010 óta az Orbánkormány folytat, és a magyar bérszínvonal, ezért vissza kellene térni mégiscsak, hogy mi is pontosan az oka. Úgy, ahogy Cseresnyés Péter államtitkár úr elmondta, ahhoz tudok csatlakozni az adatokkal, Tárkiadatok egyébként. Azt gondolom, hogy olyan szakértők, akik az ellenzéket is megbecsülésre késztették. 20032009 között volt az az időszak, amikor egyértelműen a magyar gazdaság növekedés e elmaradt, ennek következtében a bérek is elmaradtak. 2009ben a legmagasabb volt az adóék a visegrádi országok között is. 2002ben, amikor az első Orbánkormány véget ért, és 2003ban is még - köszönhetően ennek, még egy évig futotta ebből - egyébként a visegrádi országok között Magyarország szinte minden gazdasági mutatóban közvetlenül Csehország mögött állt. És ez megváltozott 2009re; 2010ben, valóban, amikor fordultunk, akkor kétségtelen, hogy még Szlovákia és Lengyelország is a legtöbb gazdasági mut atóban, bérekben is megelőzött bennünket. Ez egy ilyen tény volt, ami 2010ben következett be. Lehet arról beszélni, hogy most mi a helyzet, de tény az, hogy ez a helyzet 2009ig állt elő, mint ahogy egyébként a nyugati országok is, főleg Németorszá g a gazdasági válságot sokkal jobban reagálta le, és a bérek területén is látni, hogy csak nőttek a különbségek. Azt lehet mondani, hogy jóllehet, kétségtelen, hogy a 20032009 közti időszakban a gazdasági válságnak is volt szerepe, de ezt Magyarország az akkori szocialista kormányok alatt a legrosszabbul reagálta le, és a legnagyobb hátránnyal indultunk el. Egyértelmű, és ezt el kell mondani, mert azt gondolom, hogy a szakmaiságra kívánja helyezni a hangsúlyt az LMP, ezért mindig elmondja azt, hogy kiüldöz ik az országból a munkavállalókat. Először is, ténylegesen van munkabérkülönbség, de ha már szakmailag akarjuk nézni, és ha már szakmai elemzést akar tenni - biztos, hogy ennek a plenáris ülés nem helye , akkor egyértelmű, hogy sajnos nézni kéne feltétlen ül a termelékenységet is, és ha ahhoz nézzük, a termelékenységhez viszonyítjuk a munkabéreket, akkor sajnos azt kell mondanom, hogy az, hogy alacsonyabb Magyarországon és a visegrádi országokban a munkabér, az bizonyos szempontból ebből is következik. Tehá t ezt nem lehet egyértelműen csak kormányzati eszközökkel megváltoztatni. Kormányzati eszközökre szükség van. Ilyeneket az előző felszólalásoknál számosat hallott. Visszatérve tehát azt tudom mondani, hogy meg kell állapítani úgy, ahogy az előttem felszóla lók is megállapították, hogy az, hogy erről beszélhetünk, nagy eredmény, hogy a munkaerőpiaci helyzetről beszélhetünk, hogy miért nincs elegendő munkaerő, nem pedig a munkanélküliségről. Beszélhetünk arról, hogy mik ennek az okai. Az, hogy 2013 óta a gazda ság növekedési pályára állt, folyamatosan nő a foglalkoztatottság elsődlegesen a versenyszférában, csökken a munkanélküliség, nőnek a bérek, élénkül a munkaerőkereslet. A foglalkoztatottak száma 4 millió 391 ezer főre tehető, a munkanélküliek száma pedig 226 ezer főre esett vissza. Azt is el kell mondanom itt, hogy nyilvánvaló, hogy vannak olyan tények - a nemzetközi összehasonlítást is megemlíthetjük , amelyek egész Európát érintik, a fő nemzetközi trend egyértelműen a munkaerőhiány fokozódásának irányáb a mutat szerte a világban, különösen a szakemberhiány jelentős. Ennek a helyzetnek az elemzésénél azt is látni kell, hogy ugyanez a helyzet Nyugaton is. A fejlettebb országokat érintő munkaerőhiány egyre nagyobb mértékű nemzetközi munkaerőmobilitást gener ál. Ez is oka a munkaerő elvándorlásának.
