Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. november 23. szerda (190. szám) - A munkaerőhiány okairól és a szükséges lépésekről című politikai vita - ELNÖK: - HEGEDŰS LORÁNTNÉ jegyző: - ELNÖK: - CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
2754 majd az elsőként jelentkezett függet len képviselő szólhat. Ezután a további képviselői felszólalásokra van lehetőség a hátralévő időkeretben. Végül a kormány képviselője 20 percben válaszol a vitában elhangzottakra. ELNÖK : Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy emlékeztessem önöket az idő keretes vita fontosabb szabályaira. A vita közben felszólaló kormánytag beszédideje a kormánypárti frakciók idejébe számít. Vita közben a kétperces felszólalásokat - a személyes érintettségre történő reagálás kivételével - bele kell számítani az időkeretbe . Az ügyrendi felszólalásokat nem számítjuk be az időkeretbe. Az üléstermi információs táblán az érdeklődők folyamatosan figyelemmel kísérhetik az időkeretek felhasználását. Mielőtt megkezdenénk a vitát, felkérem jegyző asszonyt, ismertesse az egyes időker eteket. Parancsoljon! HEGEDŰS LORÁNTNÉ jegyző : Tisztelt Országgyűlés! Bejelentem, hogy a Fidesz, az MSZP, a Jobbik és az LMP képviselőcsoportja kezdeményezte időkeretének kétszeresére emelését, így az időkeret megoszlása a következő: a Fidesz ké pviselőcsoportjának 164 perc, az MSZP képviselőcsoportjának 92 perc, a KDNP képviselőcsoportjának 38 perc, a Jobbik képviselőcsoportjának 82 perc, az LMP képviselőcsoportjának 48 perc, a független képviselőknek pedig 9 perc áll rendelkezésre. A frakciók ré szére biztosított időkeretek magukban foglalják a 1515 perces vezérszónoki felszólalások idejét is. ELNÖK : Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Először a kormány vitaindítójára kerül sor, 40 perces időkeretben. Megadom a szót Cseresnyés Péter úrnak, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkárának, parancsoljon! CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Mai vitanapunkon egy mindannyiun k számára fontos kérdésről fogunk véleményt cserélni: a foglalkoztatottságról és az azzal összefüggésben levő területekről. Fontos azonban megvizsgálnunk azt is, hogy honnan indultunk és hova jutottunk el az elmúlt, körülbelül egy évtizedben azzal a tudatt al, hogy bár jelentős eredményeket értünk el, de a munka még nem fejeződött be, hisz ahhoz, hogy felzárkózzunk az EU fejlettebb államaihoz, még sok tennivalónk van. Biztos vagyok benne, mindannyian tisztában vagyunk azzal, hogy a munkaerő iránti verseny ne m kizárólag Magyarországot érintő probléma. Egy olyan, Európa jelentős térségét érintő trenddel állunk szemben, amit a globális válság utáni fellendülés hozott felszínre. Európaszerte emelkedett a foglalkoztatás szintje, ezzel párhuzamosan csökkent a munk anélküliség, és ennek a folyamatnak a természetes velejárója, hogy ezekkel a tendenciákkal párhuzamosan megjelent bizonyos területen a munkaerő iránti verseny. Ráadásul a nehézségeket fokozza, hogy ez a jelenség szinte mindenhol ugyanazon szakmákra jellemz ő, kevés az orvos, az informatikus, a mérnök és legfőképpen a jó szakember, a szakmunkás. Ez a helyzet pedig természetszerűleg felerősítette a nemzetközi munkaerőmozgást is. Miután 2010 óta a munkaalapú társadalmat erősítjük, és az a foglalkoztatási mutató kban is megmutatkozik, Magyarországon is hasonló folyamatok zajlottak az elmúlt években. Jó ütemben haladunk a teljes foglalkoztatottság felé, az elmúlt időszakban tett kormányzati intézkedések eredményeként a 2064 éves korosztály foglalkoztatási rátája m a már meghaladja az uniós átlagot, amire nem volt példa 1990 óta.
