Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. november 23. szerda (190. szám) - A Magyar Corvin-lánc Testületről szóló törvényjavaslat általános vitája - LÁZÁR JÁNOS, a Miniszterelnökséget vezető miniszter, a napirendi pont előadója:
2741 Szeretném azt is elmondani, hogy nyilvánvalóan nagy körültekintéssel választották ki akkor és azóta is azokat, akik ebben az elismerésben részesülhetnek. Először 60 ember kaphatott Corvinkoszorút, illusztris a névsor, és 12en kaphattak Corvinláncot, amelyet a 30as évek végén hozott területi döntések után 15 főre emeltek fel, a Corvinkoszorú létszámát pedig 80 főre emelték fel. Ennek köszönhetően 1931ben kerül átadásra először a díj, utána a díjazottak maguk választják ki egészen 1943ig azokat, akik ebben az elismerésben részesülnek, és valóban kétség nélkül mind a mai napig vállalható, megkérdőjelezhetetlen tudományos és művészeti eredményeket, produktumot létrehozó emberek kapják ezt az elismerést, függetlenül attól egyébként, hogy melyik politikai csoporthoz, milyen társadalmi réteghez vagy melyik közösséghez tartoznak. Annak ellenére, hogy a rezsim nyilván a célkitűzései között hangsúlyosan mondja mindig a keresztény Magyarország megerősítését, idősebb testvérek, zsidó testvérek is bőségesen részesülnek ebből az elismerésből, ha valaki ezt a névsort végigveszi, és ezt csak azért mondom, hogy nemcsak a kitüntetésben, hanem az elfogadásában is vannak olyanok, akikről köztudomású ma már és akkor is tudhatta mindenki, hogy nem értenek e gyet a rezsim jó néhány alaptézisével, és mégis a Corvineszme jelképét, illetve a magyar nemzeti tudományban és szellemi kvalitásban megnyilvánuló siker jelképét elfogadni készek voltak. Nemzeti minőség, nemzeti tudás, és együtt megfér a hagyomány és a mo dernitás - ez volt a kor kitüntetésének üzenete, amit mindenféleképpen figyelmükbe ajánlok. Kétségtelen, hogy Klebelsberg a saját maga jogán is megkapta ezt a kitüntetést, bár a kitüntetés ötletében mások is részt vettek ebben az időszakban, és mások is ho zzájárultak ennek a kitüntetésnek a megszületéséhez. Szeretném a figyelmükbe ajánlani azt is, hogy akkor a Miniszterelnökség látta el a dokumentációját ennek az elismerésnek. 1944ben az Országos Levéltár épületét bombatalálat érte, ezért a kitüntetéssel k apcsolatos dokumentáció sajnálatosan megsemmisült, ezért nem tudjuk pontosan rekonstruálni, hogy a kitüntetés után mi történt a kitüntetetti körrel, de az a vélelmünk, és visszaemlékezésekből ezeket tudjuk, hogy nyilván a kitüntetettek egy szellemi kört is jelentettek, és a mostani köztestületi javaslat arról szól, hogy ennek a szellemi körnek meglegyen a saját maga kifejezési lehetősége, formája és egy olyan forrása, amely függetleníti az aktuális kormányzattól. Természetesen ma is van Corvinlánc Iroda a Miniszterelnökség keretei között, a kormányzaton belül, de az a célunk, hogy a parlament által hozott törvény segítségével ennek a szellemi körnek, a kitüntetetti körnek az önálló munkáját, véleményalkotási lehetőségét és a közízlés formálásával kapcsolato s lehetőségét is biztosítani tudjuk. Isépy Tamás egyébként Bálint Sándorra utal a Corvinlánc vitájában, aki 1948ban a Demokrata Néppárt parlamenti képviselőjeként, amikor Kossuthdíjat alapított a Magyar Országgyűlés, illetve a magyar kormány a százéves jubileum alkalmából, azt mondta a vitában: „Meg vagyok arról győződve, hogy a jutalmakat nem a pártkoalíció, hanem az egyetemes nemzeti koalíció szellemében fogják majd odaítélni.” Ez a jelenlegi díj célja is, és ezt képviselik a díjazottak. A díjazottakat azért hozom szóba a díjalapító Klebelsberg mellett, mert megkérdőjelezhetetlen meggyőződésem szerint nemcsak a mai elismerésben részesültek, hanem azok névsora is, akik korábban elismerésben részesültek. Külön legyűjtettem azt a listát, akik Corvinkoszor út kaptak: Bajor Gizi, Bartók Béla, Harsányi Zsolt, Makkai Sándor teológus, AbaNovák festő, Gulácsy Irén író, Mécs László költő, Hevesi Sándor író, több mindenki más mellett, Kodály Zoltán, Kornis Gyula filozófus, Kós Károly építész természetesen, Tamási Áron, Lehár Ferenc, Zilahy Lajos író. (14.50) Akik az első körben megkapták a Corvinláncot: SzentGyörgyi Albert, aki az egyedüli olyan Nobeldíjas, aki Magyarországon végezte a tevékenységét, ami miatt Nobeldíjban részesült egyébként, és Klebelsbergnek köszönhette a szegedi egyetemi állását is, és a szegedi kutatásai hozták meg a Nobeldíjhoz vezető sikert; Verebély Tibor világhírű orvos, egy orvosdinasztia alapítója, a két
