Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. november 23. szerda (190. szám) - Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény, valamint a legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény módosításáról szóló t... - DR. RÉPÁSSY RÓBERT, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: - ELNÖK: - DR. BÁRÁNDY GERGELY, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
2731 Aztán azt is felismerték, hogy a bíróságok hatékony és jó működése nem lehet pénzkérdés. Nem olyan létszámról beszélünk, mint mondjuk, egy rendvédelmi szerv esetében vagy akár egyébként - és ezért mondom, mert nem kívánok minőségi különbséget tenni, mondjuk, egy egészségügyi rendszerben - nagyságrendekkel kisebb számokról, még akkor is, ha ehhez hozzászámoljuk a most előttünk lévő kört is, akit érint ez a törvényjavaslat, az igazságügyi alkalmazottakat, ha meg kifejezetten a bíráknál maradunk, akkor ott 2800 bíróról beszélhetünk. Itt pénz, azt gondolom, nem lehet kérdés. Egy lehet cél: az igazságszolgáltatás hatékonyan és jól működjön. Hiába fekszik előtt ünk az igazságügyi alkalmazottak bérezéséről szóló javaslat, egy rövid gondolatkör erejéig, azt gondolom, hogy e témánál muszáj kitérni arra, hogy mi a helyzet a bírák fizetésével, hiszen egyébként részben összefügg, részben összefügg a bírósági alkalmazot takéval. Az a helyzet, tisztelt államtitkár úr, hogy önök három lépcsőben ígértek 555 százalékos bérfejlesztést azután, hogy egyébként 2003tól a bírák egy fillér fizetésemelést nem kaptak. Majdnem másfél évtizeden keresztül ugyanazt a fizetést kapják, é s ezek után szúrják ki önök a szemét a bírói karnak háromszor 5 százalékos béremeléssel. És önnek címzem ezt, elsősorban ön nyújtotta be ezt a törvényjavaslatot, tehát végül is önnel kell vitatkoznom, de azért azt az igazság és a korrektség kedvéért hozzát eszem, hogy sokan az igazságügyi tárca részéről is próbáltak ennek elébe menni és egy nagyobb mértékű béremelésről beszélni. Az a helyzet, és ezt címzem annak, aki nincs itt, hogy Orbán Viktor miniszterelnök személyesen utálja a bírói kart. Utálja a bírói kart azért, mert erre a társaságra neki nincs ráhatása, nem sikerült begyűrni maga alá, és itt olyan döntések születnek, amelyek nem tőle származnak, sőt adott esetben olyanok, melyeknek ő nem is örül. Én ezt megértem, hogy ez egy olyan személyiségnek, ami lyen ő, egy olyan rendszerben, amit most élünk, zavaró. Mindazonáltal azt gondolom, hogy kicsinyes és pitiáner az, hogy ha még ilyen érzésvilága is van a miniszterelnöknek, ezt azzal fejezi ki, hogy egyébként nem ad normális béremelést és fizetésemelést a bíráknak. De ami ezzel összefügg - és hogy egy picit érzékeltessem azt, hogy milyen a bírói fizetéseknek a helyzete, ha jól tudom, még mindig a 40 százaléka, de ha nem, akkor nagyságrendileg hasonló lehet : a bírósági fogalmazóknak, titkároknak a fizetése a bíróihoz igazodik, tehát annak egy bizonyos százaléka, mondom, ha jól emlékszem, 40 a fogalmazók esetén. És most szükség van egy olyan korrekcióra, és azt gondolom, hogy ez mindennél többet elmond, hogy följebb kell valamilyen technikai módon - és erre is tesznek javaslatot - tornászni a bírósági fogalmazóknak a bérét, mert egyébként nem érné el a minimálbért. Képviselőtársaim, ha egy bíró fizetésének a 40 százaléka kevesebb, mint a minimálbér, akkor sokat lehet mondani, de azt nem, hogy ez a fizetés biz tosítja az ő integritásukat, vagy legalábbis elősegíti a bírói integritást, aminek az egyik pillére az, hogy olyan fizetést kapjanak - mivelhogy máshonnan nem tudnak jövedelmet szerezni, kizárja a törvény, nagyon helyesen kizárja egyébként , hogy abból jó l meg tudjanak élni, és biztosítsa és elősegítse, még egyszer mondom, a bírói függetlenséget. (14.00) (A jegyzői székben Gúr Nándort Hegedűs Lorántné váltja fel.) Nincs elég jelentkező bírósági fogalmazói helyre, annak ellenére, hogy én azt gondolom, hogy a bírói pálya a jogi pályának az egyik csúcsa. Nagyon sok ember, aki jogi egyetemre megy, szeretne bíró lenni, és hogy van az, hogy nem a versenyvizsga miatt csökken a felvett fogalmazói státuszoknak a száma, hanem azért, mert nem jelentkeznek elegen? Ez is egy sokatmondó dolog, és ez is az igazságszolgáltatásban uralkodó fizetési állapotokat, azt gondolom, hogy jól jelzi. Persze, eljutunk az egyéb igazságügyi és ügyészségi alkalmazottakig, ahol, ha az ember kicsit érdeklődik ebben a szférában, akkor azt h allja, hogy sok esetben már egy segédmunkási állás vonzó tud lenni egy ilyen embernek, mert jobban keres ott, mint mondjuk, leíróként a bíróságon. Azért ez is elég szégyenletes.
