Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. november 23. szerda (190. szám) - A tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - CSEPREGHY NÁNDOR, a Miniszterelnökség államtitkára:
2727 Tisztelt Ház! Úgy áll a dolog… Nem kell szégyellni, Bányai képviselő úr, nem gondolom, hogy szégyellni kell, a magyar emberek működnek ebben közre jelentősrészt, azonban, ho gyha ennyire kiszolgáltatott tevékenységet folytatunk, nem a saját kis- és középvállalkozóinkat próbáljuk helyzetbe hozni, hanem a külföldi tőkét, ami bármikor odébb állhat, amikor a gazdasági környezet olyanná válik, akkor ez bizony nem ad okot büszkeségr e. Úgy áll a dolog, hogy az oktatáspolitika és az innováció a kormányon belül is két külön tárcához tartozik, és sajnos az látható, hogy itt bizony feszültség is van. Hiába dolgozik egyrészről Lázár János az innováció érdekében, törvénymódosítást nyújt be, ha az alapok, amire az innovációt építeni kellene, a másik oldalról - az emberi erőforrások minisztere részéről - nem állnak úgy rendelkezésre, ha a szakképzés, a felsőoktatás kapcsán egyre inkább azt látni, hogy nem alkalmas a rendszer arra, hogy ezt műk ödtesse. Röviden összefoglalva: van egy olyan társadalmi környezet, amely romló állapota miatt nem kedvez az innovációnak. Van egy olyan oktatási, szociális rendszer, amely eleve rontja az innováció lehetőségeit, nem ágyaz meg a fejlődé snek, nem teremti meg az alapokat. Van egy tartósan alacsony kutatásfejlesztési finanszírozás, és van egy állami intézményrendszer, jogszabályi környezet, amely nem engedi a szakmai kontrollt, nem engedi a beleszólást a döntések meghozatalába, legyen szó például az innovációs források elosztásáról. Ki kell jelenteni, azt látjuk, hogy a FideszKDNPkormánynak szemlátomást nem fontos az innováció, amikor összehangolja a saját tevékenységét és a forrásokat elosztja, akkor az látható, egyáltalán nem a XXI. szá zadi tudásalapú társadalom felé halad. Elég csak egy egy évvel ezelőtti kérdést felemlíteni, amely a miniszterelnökhöz hangzott el az LMP frakcióvezetője részéről, amikor Orbán Viktor arra a kérdésre, hogy milyen tudásalapú társadalmat épít a kormány, azt válaszolta a miniszterelnök, hogy nem is értem a kérdést, miféle fehérköpenyes emberekről beszél, akik itt majd mindenhol szaladgálni fognak. Tehát azt gondoljuk, hogy amíg a kormány így közelíti a tudásalapú társadalmat, addig az innováció nem fog tudni j elentős hatást kifejteni az országban, de semmiképpen nem tud annyira jelentőset, ami szükséges lenne ahhoz, hogy Magyarország valóban sikeres ország legyen. Köszönöm a figyelmet. ELNÖK : Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Ezzel a vez érszónoki felszólalások végére értünk. Megkérdezem képviselőtársaimat, hogy kíváne valaki még felszólalni a vitában. (Nincs jelentkező.) Jelentkezőt nem látok. Az általános vitát lezárom. Megkérdezem az előterjesztőt, kíváne válaszolni a vitában elhangzo ttakra. (Jelzésre:) Igen, kíván. Megadom a szót Csepreghy Nándor államtitkár úrnak. Parancsoljon, államtitkár úr! CSEPREGHY NÁNDOR, a Miniszterelnökség államtitkára : Köszönöm szépen, elnök úr. Csak néhány mondatot szeretnék hozzáfűzni, méghozzá azért, mert a vita elment egy olyan irányba, ami sok mindenről szólt, csak az előterjesztés tartalmáról nem. Valóban igaza van Kunhalmi képviselő asszonynak, hogy foglalkozni kell az oktatással, és a kompetenciaalapú oktatást előtérbe kellene tolni. Valóban igaza van képviselő úrnak is, amikor arról beszélt, hogy az innovációnak van jelentősége, csak egyet felejtenek el, méghozzá a tényeket. A jelenlegi kormányzat 2020ig 700 milliárd forintot költ innovációra. Az a párhuzam, amit Kunhalmi képviselő asszony felemleget ett, amely szerint Albert Einstein is milyen ügyesen tudott új elméleteket kialakítani, anélkül, hogy lettek volna innovációs források, ezzel úgy lényegében azt mondja, hogy azért, mert vannak egyetemek és van alapkutatás, ne támogassuk az innovációt egyál talán. Tudomásul kell venni: az innováció három szakaszból áll. Áll az alapkutatásból, amit egyetemek végeznek, áll az alapkutatásból, és áll az innovációból, amikor lényegében arról beszélünk, hogy ötleteket konkrét piaci termékké transzformálunk. Ebben a tekintetben pedig azt gondolom, hogy igenis, valóban egy olyan rendszer jött létre Magyarországon, amely mindazokat a garanciákat tartalmazza, hogyha ezeket a tényeket képviselő úr figyelembe venné, amiket ön elvár.
