Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. november 23. szerda (190. szám) - A tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - IKOTITY ISTVÁN, az LMP képviselőcsoportja részéről:
2725 Az LMP régóta hangoztatja, hogy a kutatásfejlesztés és az innováció a magyar gazdaság fejlődésének meghatározó tényezője. Ismét el kell mondanunk, hogy a magyar gazdaság és társadalom nemzetközi versenyképessége, a fenntartható fejlődés biztosítása csak akkor lehetséges, ha a magyar K+F teljesítményünk jelentősen javulni tud. Ha ez nem következik be, sosem leszünk sikeres ország. A kormány javaslata alapján 2014b en végül olyan struktúra jött létre, amely egy kézben összpontosítja a tudományosinnovációs politika irányítását, a kontrollálását és a forráselosztás mechanizmusát is. A legfőbb aggályunk ezzel volt kapcsolatos. Nem is feltétlenül a központosítás miatt e meltük fel a szavunkat, az innováció egyik kulcsmomentuma egyébként éppen ez, mert a korábbi környezet miatt erre valóban szükség volt valamilyen szintig. Pontosan amiatt emeltük föl a szavunkat, ahogyan ezt megcsinálták. Az LMP azt mondta, hogy erősíteni kell a szakmai kontrollt, hogy a döntések ne egy kézben összpontosuljanak, hanem például testületi döntések szülessenek a források elosztásánál. Fontos területről van szó, így a fontos kérdéseknél mi olyan jogszabályt alkottunk volna, amely bevonta volna a z MTAt, a kamarákat és a szakszervezeteket, sőt mi a nyilvánosságot és a civil kontrollt is biztosítottuk volna az innovációs intézményrendszer, apparátus új működése kapcsán. A kormány ez irányú szándékunkat nem támogatta, módosító javaslatainkat leszava zta. Sajnos az előttünk fekvő új módosítás sem orvosolja ezeket a problémákat. Igazából most az állami K+Finnovációs források elosztásánál a tisztánlátást a kívülállók számára a bizonytalanság és a titkolózás homályosítja el. Úgy látjuk, hogy ez a rendsze r nem jól működik. Magyarországon ugyanis igen rosszul áll az innováció helyzete. Itt érdemes a fókuszt tovább tágítani, kitágítani, szélesebb körben vizsgálódni, az innovációt a megfelelő társadalmigazdasági környezetben elemezni. Hadd utaljak a European Innovation Scoreboard 2016os tanulmányára, amely szerint Magyarország innovációs teljesítménye az Unió átlagteljesítménye alatt marad. Az innovációs teljesítményt mérő mutatók alapján a 28 ország közül csupán a 21. helyet értük el. Milyen fontos szempont ok alapján értékel ez az összeállítás? Elsőként megnézi a felsőfokú végzettségűeket. Egyszerű az összefüggés: ha több a diplomás, több a gondolkodó, kreatív, vállalkozó szellemű fiatal, akkor nagyobb az innováció. Gyakran használatos indikátor a diplomával rendelkezők aránya a 3034 éves korosztályon belül. Bár a FideszKDNP folyamatosan építi le a felsőoktatást és tántorítja el a fiatalokat a továbbtanulástól, a 2000es évek felsőfokú expanziójának hatására itt még nem is állunk olyan rosszul. Sok fiatal d iplomás most lépett a 3034 éves korosztályba, bár még így is kicsit az uniós átlag alatt vagyunk. A tudásalapú gazdaság megteremtéséhez képest igen alacsony tehát a diplomások aránya, ezért az LMP gyakran hangoztatott célkitűzése egyébként, hogy tíz szemé lyből négy diplomás legyen Magyarországon. Sajnos a hazai felsőoktatás alakulása nem ebbe az irányba mutat. A FideszKDNP kormányzása előtt még 140 ezer felvételizőből 100 ezer főt vettek fel a felsőoktatásba; idén már csak 111 ezer felsőoktatásba jelentke ző fiatalból tudtak fölvenni 74 ezer főt egyetemekre, főiskolákra. 140ből 100at 2010ben, idén pedig 111 ezerből csak 74 ezret. Ez a csökkenés nem magyarázható demográfiai okokkal, nem lett ennyivel kevesebb a fiatal, bár tény, hogy nagyon komoly problém át jelent a fiatalok elvándorlása, de ez elsősorban a 2040 éves korosztálynál jelentkezik. Ott valóban több ezren mentek el, mennek el havonta ebből az országból. A felsőoktatás leépülése sokkal inkább annak tulajdonítható, hogy elvonták a felsőoktatás fo rrásait, cserbenhagytak vidéki intézményeket, különböző átalakítási tervekkel sokkolták a szereplőket, röghöz kötötték a diákokat, kiszolgáltatott helyzetbe hozták az oktatókat. Leuralták az egyetemeket és a főiskolákat. Gondoljunk csak itt a kancellárok é s a konzisztóriumok rendszerére. De azért is kevesebb lett a hallgató, mert általában romlott a társadalom szociális helyzete, egyre kevesebben engedhetik meg maguknak sajnos a továbbtanulást.
