Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. november 23. szerda (190. szám) - A tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - BANA TIBOR, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
2723 mértékben tudjanak részesülni ezekből a forrásokból, és az ő esetükben is megfogalmazódik ez az igény; azt pedig látni lehet tanulmányok alapján, hogy a kis- és közepes méretű vállalkozások eseté ben kiemelten igaz az, hogy ha innovatív tevékenységet is folytatnak, akkor nagyobb mértékben tudják növelni alkalmazotti létszámukat, és ilyen módon a magyar gazdaság élénküléséhez, erősödéséhez, hazánk versenyképességének javulásához nagyobb mértékben tu dnak hozzájárulni. Amikor tehát az uniós források vagy egyéb módon rendelkezésre álló kutatásfejlesztési pénzek felhasználásáról beszélünk, akkor, azt gondolom, ennek kellene az egyik legfontosabb, döntő szempontnak lennie. Az előzőleg elmondotthoz csatla kozik részben a második észrevételem is, amely a 10. §ban foglalt, hatályt vesztő szövegrészekkel kapcsolatos, amihez a következő indoklást csatolták: „Tekintettel a hatályos államháztartási jogszabályi környezetre, az NKFI Alap programstratégiájának mega lkotása és végrehajtása a felelős költségvetési gazdálkodás szabályai szerint éves viszonylatban kezelhető és vállalható, így a hosszú távú programstratégia elkészítése indokolatlan.” Mint már említettem, szakmai, vállalkozói körökből többször hallhattuk m ár azt az igényt, hogy szüksége lenne hazánknak egy olyan gazdasági stratégia megállapítására és megalkotására, amely bizonyos keretek között mankóként szolgálhatna a cégek számára is a kormányzat jövőbeni elképzeléseiről, és - ahogy arra már szintén kitér tem - a K+F+I területe a modern gazdasági egyik legfontosabb eleme, és felgyorsult világunkban egyre nagyobbá válik ennek jelentősége. Ezért tartanánk azt fontosnak, hogy itt az Országgyűlésben minél többször tudjunk eszmét cserélni szakmai keretek között erről a kérdésről. Az egy nagyon pozitív fejlemény volt, hogy az előző ciklusban működött itt egy eseti bizottság, amelynek magam is tagja, majd alelnöke voltam, amely kiemelten foglalkozott ezzel a kérdéskörrel, adott esetben ennek az ismételt megalkotása is felmerülhet, de nem is feltétlenül egy ilyen eseti bizottságra van szükség, hanem arra, hogy amikor az ilyen jellegű jövőbe mutató kérdések elénk kerülnek, akkor akár itt a plenáris ülésen, akár bizottsági szinten érdemben tudjunk erről beszélni, érdem i és konkrét válaszokat kapjunk kormányzati oldalról, hiszen a mi célunk egyértelmű: Magyarország gazdaságának előmozdítása és minél több értékteremtő munkahely létrehozása, ez lenne a legfontosabb hazánk számára. És a Jobbik, amikor összeállította a válas ztási programját legutóbb és az azelőtti alkalmakkor is, akkor ezt tartotta szeme előtt. Ezért e területen is szükség lenne tehát közép- és hosszú távú célok, stratégiák megalkotására. S mint arra már kitértem, igen, mi szerettük volna azt látni - de az el múlt két évben e téren is más irányba mentek a dolgok , hogy valóban szakmai döntések születnek, valóban azok tudnak hozzájutni a támogatásokhoz, akik azt megérdemlik, és akik hozzá tudnak járulni azokhoz a célokhoz, amelyek egyébként részben a korábbi tö rvényjavaslatban meg is jelentek. Mert azért ez egy elég összetett törvényjavaslat volt, és voltak benne olyan részek, olyan paragrafusok, amelyek nagyon jól össze voltak rakva, és szakmailag megalapozottak voltak, de voltak sokkal pongyolább és érthetetle n részei is. Egy kicsit tehát úgy értékeljük, hogy ha már ehhez hozzányúltak, akkor talán azokhoz a pontokhoz is érdemes lett volna hozzányúlni, és azokkal is érdemes lett volna valamit kezdeni, amelyekkel kapcsolatban annak idején ezeket az észrevételeink et megfogalmaztuk. Sajnos úgy értékelem tehát, hogy Magyarország és így a kormány nem élt a lehetőségekkel megfelelő módon, azokkal a lehetőségekkel, amelyek hozzájárulhattak volna ahhoz, hogy erősítsük az innovatív vállalatokat hazánkban. Ezzel szemben sa jnos azt tapasztalhatjuk, hogy például az a cél sem fog megvalósulni az uniós források tekintetében, amit megfogalmaztak, hogy 60 százalék közvetlen gazdaságfejlesztésre fog majd jutni. A Portfólión jelent meg egy tanulmány ezzel kapcsolatban, és hosszan k ifejtették, hogy amennyiben jövőre az összes forrás ilyen célokra jutna, még akkor is épphogy csak 50 százalék feletti értéket fogunk elérni, de jóval valószínűbb, hogy az 50 százalékot sem. Ami viszont ennél még nagyobb problémát jelent - és itt idézném C hikán Attila professzor urat, aki korábban erősen kötődött a Fideszhez , hogy bizony a korrupció lassítja a gazdasági növekedést, és ha azt tapasztalhatjuk az Európai Unióból érkező források vonatkozásában
