Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. november 23. szerda (190. szám) - A tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - BANA TIBOR, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
2721 értelmetlen, ez az! Szerintünk az alapkutatástámogatás egyébként állami feladat is, főleg, ha komoly mennyiségű uniós pénz áll rendelkezésre, és jelenleg ez a helyzet. Magyarország akkor tud el őrelépni, ha azok a pályázatok kapják a támogatást, amelyek életképesek, versenyképesek, a nemzeti mezőnyben is megállják a helyüket. Ha a kormány egy valóban hatékony innovációs törvényt akar alkotni, akkor kérje fel a Magyar Tudományos Akadémiát ennek ki dolgozására, indítson valódi együttműködést a szakmai szereplőkkel, ne pedig a Fideszközeli elkutatást finanszírozza folyamatosan. Ezt az előttünk fekvő javaslatot az MSZP részéről támogatni nem tudjuk, nem adjuk a szavazatunkat a leszakadás kiterjesztéséh ez. Köszönöm a figyelmüket. Köszönöm, elnök úr. (Taps az MSZP padsoraiból.) ELNÖK : Köszönöm szépen, képviselő asszony. A Jobbik képviselőcsoportjának vezérszónoka Bana Tibor képviselő úr. Parancsoljon, képviselő úr! BANA TIBOR, a Jobbik képviselőcsoportja részéről : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A Jobbik vegyes érzésekkel áll az előttünk fekvő, a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény módosításáról szóló javaslathoz. Ahogy egyébként annak i dején is ez volt a hozzáállásunk annak a törvényjavaslatnak a kapcsán, amit végül is támogattunk szavazatunkkal, de ezt azért tettük meg, mert próbáltuk mutatni pozitív hozzáállásunkat, illetve értékeltük azt, hogy ez a fontos cél egy konkrét törvényjavasl atban is megjelent 2014ben. Tehát a 2015 januárjában életbe lépett, fenti címet viselő javaslat esetében a Jobbik egy konstruktív magatartást tanúsított, és most a vitában is igyekszem ilyen módon kifejteni az álláspontunkat, hiszen egy olyan fontos terül etről van szó, amely már évek óta korszerűsítésre, modernizálásra és több figyelemre szorul. Ezért aztán maga az, hogy egy ilyen indítvány bekerült a parlament elé két esztendővel ezelőtt, mindenképpen üdvözlendő volt, de fenntartásaimat már az akkori vezé rszónoki felszólalásomban is elmondtam, és a most tervezett módosítások tekintetében is meg fogom ezt tenni. Számtalan alkalommal kitértünk már itt az Országgyűlésben arra, hogy a kutatás és fejlesztés területe egy olyan kulcseleme a gazdaságnak, mely moto rja lehet a tartós és fenntartható növekedésnek. Ezzel szemben azonban azt láthatjuk, hogy Magyarországon rendkívül alacsony az erre a területre fordított összeg. A „Befektetés a jövőbe” című nemzeti kutatásfejlesztési és innovációs stratégia azt a célt t űzte ki, összhangban egyébként az „Európa 2020” programmal, hogy 2020ra, az évtized végére a GDP 1,8 százalékára növeljük a kutatásfejlesztési támogatásokat. Ehhez azonban még komoly erőfeszítéseket kell tennünk. Bár a 2010es 1,15 százalékról 2013ra si került 1,4 százalékra feltornázni magunkat, és ezt minden alkalommal el is ismertük és üdvözöltük, a következő két év már ismét minimálisan, de csökkenést eredményezett. Látható tehát, hogy messze vagyunk még a kitűzött céltól, és egyébként azt el lehet mo ndani, hogy európai uniós szinten is összességében azt állapíthatjuk meg, hogy a 3 százalékos értéket nagyon kevés ország tudja felmutatni. De sajnos Magyarország esetében pedig továbbra is fontos kiemelni, hogy lényegesen messze vagyunk azoktól az országo któl, akik nemcsak hogy sokkal nagyobb figyelmet fordítanak erre, hanem a gyakorlatban és a döntésekben is megmutatkozik az, hogy a kutatásfejlesztés és az innováció területét kiemelten kezelik, és ilyen módon próbálnak meg érdemi lépéseket tenni a gazdas ág fejlesztése és az ország versenyképességének növelése érdekében. Komoly problémát jelent még az is, hogy a mostani K+F+I támogatásokból sok esetben nem valósulnak meg tényleges beruházások. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szer int ugyanis a pénzek elsősorban az egyetemekhez, egyetemi konzorciumokhoz és a Magyar Tudományos Akadémiához érkeznek. Itt szeretném megjegyezni, hogy természetesen fontos az, hogy ezekre a területekre is jusson érdemi támogatás, és fontos szeletét jelenti ez a K+F+I
