Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. november 23. szerda (190. szám) - A tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - KUNHALMI ÁGNES, az MSZP képviselőcsoportjának részéről:
2719 Ezért is kérem a tisztelt Házat és tisztelt képviselőtársaimat, hogy szavazataikkal a törvénymódosítási indítvány elfogadását támogatni szíveskedjenek. Köszönöm megtisztelő figy elmüket. ELNÖK : Köszönöm szépen, képviselő úr. Az MSZP képviselőcsoportjának vezérszónoka Kunhalmi Ágnes képviselő asszony. Parancsoljon, képviselő asszony! KUNHALMI ÁGNES, az MSZP képviselőcsoportjának részéről : Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Jel enleg a világon éppen a negyedik ipari forradalom zajlik. Ez nem hangos folyamat, nem is olyan látványos, mint a gőzgép feltalálása, de legalább annyira fogja megváltoztatni világunkat. Amit korábban lehetetlennek vagy távoli jövőnek hittünk, az már itt va n az orrunk előtt. Például Oroszországban egy elszabadult robot okozott tavalyelőtt közlekedési balesetet. Tegnapelőtt került fel az egyik legnagyobb magyar hírportál címlapjára az is, hogy egy cég önvezető autója forgalomban, működés közben hogyan működik . Sőt, ugyanitt fél évvel ezelőtt megjelent egy videó arról, ahogyan egy önvezető autó végigmegy a Megyeri hídon. Ma nem kérdéses, hogy már a nagyon közeli jövőben is azok az országok lesznek sikeresek, amelyek magas hozzáadott értéket produkáló munkahelye ket tudnak létrehozni és javítani a termelékenységükön. Nem pusztán infrastruktúrát építeni, nem annyit bejelenteni, hogy építünk egy tesztpályát, hanem tudást, új tudást adni az emberek kezébe, hogy szabadon kísérletezhessenek, építkezhessenek, hibázhassa nak, újrakezdhessenek és fejlődhessenek. Jó oktatás kell. Ma nem tudjuk megmondani mi, politikusok ebben a percben, hogy milyen munkahelyek lesznek 20 vagy 30 év múlva, de azt meg tudjuk mondani, hogy ha az emberek készségei fejlődnek, akkor képesek leszne k alkalmazkodni a változáshoz is. Valódi innovációra, nemzetközi szinten is versenyképes projektekre van szükség. A kutatásfejlesztés és az innováció nem önmagában egy terület a sok közül, amelyben fejlődnünk kell. Nem pusztán egy szakpolitikai terület va lahol a kormányzás mélyén, hanem egy, az egész kormányt átfogó kihívás, ha úgy tetszik, egyfajta kényszer. Nem dönthetünk arról, hogy ez a kényszer létezike. Nem szavazhatunk arról mi itt a parlamentben, hogy a fejlődést megállítsuk az országhatáron, hogy most egy kicsit ne fejlődjön a világ, amíg mi, magyarok behozzuk a lemaradásunkat. Ilyen nincs. Egy dolgot tehetünk: felnövünk a feladathoz, és alkalmassá tesszük magunkat a jövőre. Ezen múlik az ország sikere a XXI. században, ezen múlik a magyarok jövőj e, ezen múlik a sikerünk. Nos, ehhez képest a Fidesz riasztóan keveset és sajnos rosszul foglalkozik az üggyel. Ez a kormány az elmúlt másfél évben is azzal foglalkozott, hogy miképp tud minél durvább gyűlöletkampányt építeni, hogyan tud ellenséget kreálni , hogyan tudja félelembe és szorongásba sodorni a magyarokat egyfajta morális pánikkeltéssel. Képviselőtársaim! Láttak már rettegő embert hatékonyan fejlődni és tanulni? Nem láthattak. Nem láthattak, mert szorongva senki nem képes fejlődni. A szorongás, a félelem megöli a tudást, megöli a tudás megszerzésének képességét, és ezzel megöljük a jövőnket. Valahol persze érthető, miért vannak önök ennyire lemaradva. Hadd hozzak ide egy idézetet 2016. április 26áról. „Jó dolog az innováció és a startupok világa, mert hátha kiderül, hogy amiről nem is tudtuk, ahhoz is értünk. De ez nem a jövő.” Hát, ezt mondta Orbán Viktor miniszterelnök, akire az önök padsoraiban elég sokan valamiféle jövendőmondó orákulumként tekintenek. De hogyan tekinthetünk jövőbe látó képessé gére, hogyan tekinthetünk olyan emberre, aki szerint a fejlesztések és az innováció nem olyan fontos, helyette inkább a mechanikus termelőmunkára kell koncentrálni? Ráadásul mondta ezt akkor a miniszterelnök, amikor már most robotok veszik át az irányítást NyugatEurópa nagyon sok gyárában és bizony Magyarországon is. Világmárkák telepítik vissza a gyártást a TávolKeletről például Németországba, az Egyesült Államokba, mert munkások helyett robotok dolgoznak a termékeken. Megint csak azt kell mondanom, nem dönthetünk arról, nem szavazhatunk arról, hogy jóe ez a folyamat vagy rossz. Egyszerűen ez a valóság.
