Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. november 23. szerda (190. szám) - A tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - CSEPREGHY NÁNDOR, a Miniszterelnökség államtitkára, a napirendi pont előadója:
2716 A tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája Most soron következik a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A kormányelőterjesztés T/12928. számon a parlament informatikai hálózatán valamen nyiük számára elérhető. Elsőként megadom a szót Csepreghy Nándor államtitkár úrnak, a Miniszterelnökség államtitkárának, a napirendi pont előadójának, 30 perces időkeretben. Parancsoljon, államtitkár úr! CSEPREGHY NÁNDOR, a Miniszterelnökség á llamtitkára, a napirendi pont előadója : Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az Országgyűlés 2014. november 25én meghozott, a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló törvényt elfogadó döntése a hazai kutatás, fejle sztés és innováció intézményi szabályozási és finanszírozási keretrendszerének megújításáról irányozott folyamatban szimbolikus jelentőségű döntésként értelmezhető. A kutatásfejlesztési és innovációs törvény megalkotásának célja az volt, hogy a kutatásfe jlesztési és innovációs források hatékony felhasználása érdekében egyrészt törvényi szinten egységesen kerüljön szabályozásra, másrészt a tudományos kutatási alaptörvényben rögzített autonómiája létrejöjjön, és a magyar gazdaság és a magyar társadalom vers enyképességét és a jövőbe mutató jövedelemtermelő képességét biztosító innovációs ökoszisztéma jöhessen létre Magyarországon annak érdekében, hogy azok hatékonyan járuljanak hozzá a fenntartható társadalmi és gazdasági fejlődéshez; ezek alatt értjük a munk ahelyteremtést és a gazdasági növekedés alátámasztását. Tisztelt Országgyűlés! A 2014ben hosszú idő után világos elvek és értékek mentén egyértelműen megfogalmazott tudománypolitikai célok végrehajtására a kutatásfejlesztési és innovációs törvénnyel létr ehozott Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal 2015. január 1jén kezdte meg működését. Az Országos Tudományos Alapprogramok Iroda, a Nemzeti Innovációs Hivatal, továbbá a korábbi Kutatási és Technológiai Innovációs Alap jogutódjaként jött lét re ez a szervezet. A kutatásfejlesztési és innovációs törvény megalkotásával a kormány a kutatásfejlesztés és az innováció közfinanszírozású támogatásával kapcsolatos feladatait a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal útján hajtja végre. En nek köszönhetően biztosított a kutatásfejlesztés és innováció egységes joggyakorlaton alapuló felügyelete, és a rendelkezésre álló hazai és uniós források kutatásfejlesztésre és innovációra történő hatékony felhasználása. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal 2015. január 1jei megalakulását követően megtörtént a szükséges belső szabályzatok kialakítása. Egységes szakmai és funkcionális feladatok ellátásának rendjét kialakító szabályokról beszélünk. Az intézményi és az elkülönített állami pénzalappal összefüggő gazdálkodás átlátható és hatékony rendszerének létrehozása történt meg, és a rendelkezésre álló, a jogelőd intézményektől átvett humán erőforrások felmérése is befejeződött. Megkezdték működésüket a kutatásfejlesztési és innovációs törvény szerinti tudományos testületek, a szakterületi kollégiumok, az innovációs testület és a szakértői csoportok. Kiemelt eredményként kezelhető a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal által létrehozott, nemzetközi szakértőket is tartalmaz ó szakértői adatbázis. A szakértői adatbázisban regisztrált közel 15 ezer elméleti és gyakorlati szakember szakmai értékelőként aktív és felelős közreműködője az értékelési folyamatoknak. Amennyiben a benyújtott pályázatok szakmai színvonalát, újdonságtart almát, gazdasági hasznosulásának a lehetőségét és a kért támogatási összeg indokoltságát kiemelt szempontként kell véleményezni, egy olyan szakértői bázisra támaszkodhat a hivatal, amely, azt gondolom, hogy szakmailag megkérdőjelezhetetlen döntéseket képes hozni.
