Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. november 22. kedd (189. szám) - Egyes iskolaszövetkezetekkel összefüggő törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK:
2579 Olybá tűnik, mintha a z iskolaszövetkezet ma igazából csak kétfajta tevékenységet szolgálna az önök szemszögéből nézve. Az egyik, mint már mondtam, hogy statisztikát erősítsen, a másik pedig, hogy viszonylag olcsó munkaerőt biztosítson bizonyos, talán a haveri körökbe tartozó v állalkozói köröknek is. De ha iskolaszövetkezetek, akkor nem kerülhetjük meg természetesen a szociális vagy a foglalkoztatási szövetkezetek kérdéskörét sem, merthogy mindez a dolog a szövetkezés rendszerébe tartozó. Jó a példa, amit sajnos elég hosszú idej e rágunk, hogy hogyan és miképpen lehet visszaélni, nem megfelelő módon élni, nem az érintettek javát szolgálni például a „Híd a munka világába” című programon keresztül, ahol 1,6 milliárd forint tűnik el a szemünk láttára. Vagy jó a példa a Voldemortféle nagyúr programjainak a keretei közötti tevékenységekhez illesztetten. Azt gondolom, hogy nem ezek a jó utak. Nem az a jó út, hogyha azért, mert kisebb járulékteherrel kell szembenézni a szövetkezeti foglalkoztatás keretei között, ezért kiszervezzük a munk atörvénykönyv keretei közül a foglalkoztatottakat, majd visszafoglalkoztatjuk a szövetkezet által. Ez nem azt a célt szolgálja, hogy stabilizálódjon a munkaerőpiac biztonsága, hanem sokkal inkább annak az ellentettjét szolgálja, mármint azt, hogy kiszolgál tatottabbá válnak a munkavállalók. Érdemes lenne górcső alá tenni ezt a kérdéskört, államtitkár úr, megvizsgálni az elmúlt esztendők szövetkezési keretei között történő foglalkoztatásokat - bár most már nem beszélhetek erről sem, mert nem munkabér, hanem d íjazás, feladatellátás jelenik meg , hogy ezek tekintetében milyen helyzet alakult ki. (13.10) És ha ezt megtennék, és ha azokat a hatástanulmányokat elvégeznék, amelyeket egyébként el kellene végezni, ha nem egyéni képviselői indítvány keretei között hoz nák ide a törvénymódosítási javaslatot, akkor önök is természetszerűleg rádöbbennének arra, amit egyébként meggyőződésem szerint tudnak, hogy nem erősebb védettséget, nem jobb pozicionális helyzetet teremtenek, hanem pont abból fakadóan, hogy egyesek ki ak arják kerülni a járulékfizetési kötelezettségek olyan mértékét, mint ami adott, ezen keresztül kiszolgáltatott helyzetbe hoznak nagyon sokakat másokat, akár az iskolaszövetkezet keretei között foglalkoztatott nappali tagozatos hallgatók körét is. Befejező gondolatként csak azt szeretném megemlíteni és megerősíteni újra, hogy valójában az igazi kérdésre kellene a választ megtalálni. Az igazi kérdés pedig az, hogy kiknek a hasznát, közvetlen vagy közvetett hasznát szolgálja mindaz, amit önök itt az elmúlt más fél esztendőben véghez visznek az iskolaszövetkezeti törvénytervezetek módosításán keresztül. Én nyugodt lelkülettel sajnos azt merem állítani, hogy nem a hallgatók, nem a diákok hasznát szolgálja, hanem sokkal inkább az ő kárukra mások hasznát szolgálja m indez. Ráadásul, amit cselekszenek, az abszolút módon ad hoc jellegű, mindig valamilyen igény, valamilyen kívánság kielégítésére összpontosul. Ez nem lehet egy kialakult gondolkodási forma, egy elfogadható gondolkodási forma a törvényalkotáshoz illesztette n. Ha komolyan úgy gondolják, hogy a diákok érdekeit szolgáló módon kell e tekintetben az iskolaszövetkezetek vonatkozásában törvényt módosítani, akkor nem másfél éven belül hatszor és nem olyan beltartalommal kell megtenni, ami pontosan ennek ellentmond. (Németh Szilárd István: Miről beszélsz?) Mondom még egyszer, hogy Németh Szilárd is értse, nem elvenni kell, hanem adni. Ha egyszer döntenek a szabadság jogosultságának a lehetőségéről, akkor fél év múlva ne arról döntsenek, hogy ezt hogyan és miképpen tud ják elvenni, lehetőség szerint úgy burokba zárva, hogy azt mások ne vegyék észre. És ne díjazásban, hanem munkabérben részesítsék a hallgatókat, abban, ami az ő számukra további jogosultságokat biztosít. A könnyebb munkavállalás megteremtésének a lehetőség e érdekében biztosítsák a gyakorlati képzőhelyek működését e vonatkozásban, de ne a járulékok kikerülése érdekében. Elnök úr, köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK :
