Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. november 21. hétfő (188. szám) - A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény, valamint a nemzeti akkreditálásról szóló 2015. évi CXXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott bizottsági jelentés vitája - ELNÖK: - DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP): - ELNÖK: - LEPSÉNYI ISTVÁN nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár:
2503 A Nemzeti Akkreditáló Testület 2016. január 1jén szűnt meg, a feladatot és a testület vagyonát államosították, jogutód nélkül szüntették meg. Ez rendkívüli fennakadásokat okozott az akkreditációs tevékenységben, és komoly károkat okozott a hazai cégeknek. (18.50) Több mint 200 cégnek volt aktuális az akkreditálás meghosszabbítása 2015 második félévében, és erre akkor már nem nyílt lehetőség. Ezt természetesen európai keret ek között a piac megoldja. Legközelebb Szlovákiába tudnak akkreditálásért átmenni a magyar cégek, de ha ez az önök nemzetfelfogásának jobban megfelel, hogy Ausztria és Szlovákia akkreditáló testületeihez járnak a magyar cégek, odakényszerítik őket, akkor e z egy furcsa és torz megközelítést eredményez. Ugyan az akkreditációra váró szervezetek e módosítással valamivel könnyebb helyzetbe kerülnek, és normálisabbá válik az akkreditáció szabályozása, ezzel együtt az MSZP nem tudja támogatni, hogy az alapvetően l opásalapú államosítás, ami történt tavaly, ennek a jogszabállyal történő átalakítása most ilyen toldozgatásrafoldozgatásra kerüljön, tehát ez, ami itt van előttünk, szakmailag indokolható. Ami tavaly történt, az elfogadhatatlan. Az eredő együ tt egy működésképtelen rendszer, amit remélem, előbb vagy utóbb önök megbánnak, ha másképp nem, a cégek véleményének formájában. Köszönöm a figyelmet, elnök úr. (Taps az MSZP padsoraiban.) ELNÖK : Köszönöm szépen. Képviselő úr, kénytelen vagyok önt figyelme ztetni, mert ha ön úgy ítéli meg, hogy valamely képviselőtársának a tevékenysége, mondjuk, egy bizottság megszüntetéséhez hozzájárult, nem használhat olyan jelzős szerkezetet, amely a szóhasználat szerint egészen mást jelent. Ugyanis a „gyilkos” szó Magyar országon büntető törvénykönyvbe ütköző cselekménnyel kapcsolatos bírósági döntést követel, tehát ilyen leegyszerűsítő formában, úgy gondolom, méltatlan. Arra kérem önt, hogy kövesse meg Vas Imre képviselő urat. Józsa István képviselő úrnak adok szót. DR. J ÓZSA ISTVÁN ( MSZP ): Ügyrendben kérek szót. Kedves Elnök Úr! Tiszteletben tartom az ön észrevételét. Kellően körülírtam, hogy mire vonatkozik ez a gyilkossági cselekedet: a Nemzeti Akkreditációs Testület legyilkolására, termé szetesen nem az emberélet ellen történő gyilkosságra gondoltam. Ha valaki erre gondolt, akkor természetesen ezt pontosítani akarom. Köszönöm. ELNÖK : Köszönöm szépen. Megkérdezem képviselőtársaimat, hogy kíváne még valaki a vitában felszólalni. (Senki sem jelentkezik.) Jelentkezőt nem látok, a vitát lezárom. Megkérdezem Lepsényi István államtitkár urat, hogy kíváne a vitában elhangzottakra válaszolni. (Jelzésre:) Igen, kíván. Államtitkár úr, 10 perc az ön rendelkezésére álló időkeret, parancsoljon! LEPSÉNY I ISTVÁN nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselők! Nézzük akkor a tényeket, mi történt ebben az évben, az új akkreditálás rendszerének bevezetését követően. Azt ígértük, hogy egy gyorsabb, átl áthatóbb és vállalkozásbarát akkreditációs rendszer fog működni. Ebben az évben a jogszabályban meghatározott 170 nappal szemben 119 napra csökkent az átfutási ideje egy akkreditációs folyamatnak. A felügyeleti eljárásnál a korábbi 90 nappal szemben 75 nap az eljárási idő. Ez tehát jól mutatja, hogy gyorsult a folyamat, vállalkozásbarát lett a rendszer. Ha a másik részét nézzük, a költségeket, a befizetendő költségek 18 százalékkal csökkentek a korábbi jogszabályhoz képest, és ha azt is figyelembe veszem, h ogy nem négy év alatt, hanem öt év alatt lehet lefolytatni a három kötelező hatósági ellenőrzést, akkor átlagosan 25 százalékkal csökkentek a költségek. Ezek tehát a tények.
